(MTI) - SĂśtĂŠt bĂľrĂťek voltak a vadĂĄszĂł-gyĂťjtĂśgetĂľ eurĂłpai nĂŠpek - derĂźlt ki abbĂłl a kutatĂĄsbĂłl, amelyet egy kĂśrĂźlbelĂźl 7000 ĂŠves emberi fog DNS-ĂŠnek elemzĂŠsĂŠvel vĂŠgeztek el spanyol tudĂłsok.

    Az európai ember þsÊnek sokkal hosszabb ideig volt sÜtÊt a bþre, mint koråbban vÊltÊk. A barcelonai Evolúciós Biológiai IntÊzet kutatói mintegy hÊtezer Êvvel ezelþtt a mai Spanyolorszåg terßletÊn Êlt vadåszok Ês gyÝjtÜgetþk egyikÊnek DNS-Êt elemeztÊk. Azt az eredmÊnyt kaptåk, hogy az illetþnek ugyan kÊk volt a szeme, åm bþre mÊg sÜtÊt - idÊzi a BBC hírportålja a Nature tudomånyos szaklapban kÜzzÊtett tanulmånyt.
     A kutatåst vÊgzþ tudósokat meglepte az eredmÊny, mert úgy vÊltÊk, Európa åtmeneti kþkori nÊpei vilågos bþrÝek voltak. Carles Lalueza-Fox, a kutatås vezetþje szerint egyik magyaråzat az lehet, hogy a vilågosabb bþrszín sokkal kÊsþbb fejlþdÜtt ki, mint eddig feltÊteleztÊk.
    Két vadászó-gyûjtögetõ õsember maradványait fedezték fel egy hegyi barlangban Spanyolország északnyugati részén 2006-ban. A barlang kedvezõ viszonyai, az állandó hûvös és sötét miatt a két egyed (La Brana 1 és 2) meglepõen jó állapotban maradt fenn, ezért egyikük fogából a tudósoknak sikerült DNS-t kivonni. Ennek elemzésével feltérképezték a hajdani vadász teljes örökítõ információját. Az elemzésbõl arra a következtetésre jutottak, hogy Európa korai lakóinak genetikai szempontból legközelebbi rokonai a mai Észak-Európa népei.
    Lalueza elmondta: koråbban azt feltÊteleztÊk, hogy a bþr kivilågosodåsa viszonylag gyorsan megtÜrtÊnt, miutån Afrikåból Európåba våndorolt az ember, mivel Êszakon lÊnyegesen kevesebb UV sugårzås Êrte a bþrÊt. A sÜtÊt bþrszínÝek esetÊben ÜtszÜr-tízszer hosszabb ideig kell Êrnie a napnak a bþrt, hogy a D-vitamint elþ tudjåk ållítani, ez indokolta volna a szín gyors våltozåsåt.
    EgyÊrtelmÝ, hogy nem zajlott le ilyen gyorsan a bþrszín våltozåsa, hiszen a vizsgålt vadåsz felmenþi mår 40 ezer Êve Európåban Êlhettek, mÊgis sÜtÊt maradt a bþre - tette hozzå.
    A vadåszó-gyÝjtÜgetþ ember genomja azt is elårulta, hogyan alakult åt a szervezet a zsåkmånyszerzþ Êletmódról az ÊlelemtermelÊsre való åttÊrÊssel. Európa korai nÊpei nagyrÊszt fehÊrjÊn Êltek, Ês DNS-ßkbþl kiderßlt, hogy sem a tejcukrot, sem a kemÊnyítþt nem tudtåk megemÊszteni. Ez a kÊpessÊg csak a fÜldmÝvelÊsre Ês az ållattenyÊsztÊsre való åttÊrÊs, a tåplålÊk ÜsszetÊtelÊnek megvåltozåsa utån fejlþdÜtt ki - írtåk a kutatók.
    David Reich, a Harvard Egyetem Orvosi Karånak kutatója szerint a tanulmåny jelentþsÊgÊt az adja, hogy a legrÊgibb európai genomot sikerßlt feltÊrkÊpezni. Elmondta: ez az elsþ európai genom, amely az ÊlelemtermelÊs kialakulåsa elþtti korból szårmazik. Az európai emberre jellemzþ vilågos bþrszín ezek szerint az utóbbi hÊtezer Êvben fejlþdhetett ki - tette hozzå.