(MTI) - Edward Snowdent, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) titkos adatgyûjtését kirobbantó informatikust is meghallgatná az Európa több országát érintõ lehallgatási botrány magyarországi szálainak, valamint a külföldi befolyásszerzési törekvéseknek feltárására létrejött országgyûlési vizsgálóbizottság - közölte a testület elnöke, a fideszes Kocsis Máté a bizottság elsõ ülésén kedden Budapesten.
Kocsis Máté - aki egyúttal az Országgyûlés honvédelmi és rendészeti bizottságának elnöke és a nemzetbiztonsági bizottság tagja - azt mondta: bár nem nagy rá az esély, de kísérletet tesznek rá, hogy valamilyen módon - például videokonferencia keretében - Edward Snowdennek is feltegye kérdéseit a bizottság. A következõ ülésen elsõként az érintett magyar titkosszolgálatokat felügyelõ tárcavezetõket: Pintér Sándor belügyminisztert, Martonyi János külügyminisztert és Lázár Jánost, a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkárt hallgatják majd meg.
A testület fideszes alelnöke, Gulyás Gergely arra tett javaslatot, hogy magyar és amerikai diplomatákat, köztük a rövidesen Budapestre érkezõ új amerikai nagykövetet is hallgassák meg.
Iváncsik Imre, a bizottság szocialista alelnöke pedig azt indítványozta, hogy a washingtoni, a londoni, az ottawai és berlini magyar nagyköveteket, továbbá néhány kiemelt stratégiai védett objektum vezetõjét is hallgassa meg a testület.
Kocsis Máté hozzátette, hogy korábban a nemzetbiztonsági bizottság zárt ülés keretében már tájékozódott a lehallgatási botrányról, ezért indítványozta, hogy a vizsgálóbizottság áttekinthesse az említett ülések jegyzõkönyveit. Ezen felül, mivel a testület feladatai között a befolyásszerzés vizsgálata is szerepel, Kocsis Máté szerint a külföldi támogatásban részesült szervezetek vezetõit is be kell hívni a bizottság elé.
A testület fideszes elnöke indítványozta továbbá, hogy a bizottság ülésein állandó meghívottként vegyen részt Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke is.
Põsze Lajos, a testület független tagja - hivatkozva arra, hogy jelenleg az Egyesült Államokban is komoly vita folyik a lehallgatási ügyrõl - indokoltnak nevezte, hogy az ottani híradásokat, friss információkat is összegezze valaki a bizottság számára.
A testület keddi elsõ ülésének napirendjén a vizsgálóbizottság ügyrendtervezetének megvitatása, valamint a munkaterv kialakítása szerepelt. Iváncsik Imre kiegészítésként javasolta egyrészt, hogy a bizottság által az Országgyûlés számára elkészítendõ jelentéshez csatolják majd az esetlegesen vitás kérdésekben felmerülõ eltérõ véleményeket is. A másik javaslata az volt, hogy a bizottságot - sorrendben - az elnök, az általa felkért alelnök vagy bizottsági tag képviselhesse.
A szocialista képviselõ mindkét javaslatát támogatták. A vizsgálóbizottság ügyrendjét és munkatervét a nyolctagú testület hét megjelent képviselõje egyhangúlag támogatta. A keddi ülésen Mile Lajos LMP-s képviselõ nem vett részt.
A bizottsági ülés után Gulyás Gergely újságírói kérdésre elmondta: a jelenlegi információk alapján valószínûsíthetõ, hogy magyar politikai és gazdasági vezetõket is lehallgattak. Szavai szerint a magyar politikai elit egységes abban, hogy több százezer esetben a magánszférához való jogot sérthette ez a lehallgatás. Céljuk, hogy tisztázódjon: egy ilyen jellegû, tömeges emberi jogsértés nem fog megismétlõdni - szögezte le Gulyás Gergely. Azt is szeretné, ha a bizottság egyhangúlag arra is javaslatot tudna tenni, hogy a közeljövõben hogyan lehet elkerülni, hogy magyar állampolgárok - valós indok nélkül - legyenek áldozatai egy ilyen jellegû lehallgatásnak.
Mirkóczki Ádám, a testület jobbikos tagja újságíróknak azt mondta: bízik benne, hogy a bizottság feltárja azokat az eseteket is, amelyekben magyar közéleti szereplõket, politikusokat, civil szervezeteket külföldrõl pénzeltek azzal a céllal, hogy a magyar politikai hangulatot, gazdaságot befolyásolják. Szerinte vizsgálni kellene például a TASZ, a Helsinki Bizottság, vagy az Amnesty International tevékenységét. Egyúttal kiemelte: azzal is elégedett lesz, ha végül az említett szervezetek befolyása egyértelmûen kizárható lesz.
Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) kiterjedt titkos adatgyûjtési programjáról Edward Snowden, az NSA egykori informatikusa szivárogatott ki adatokat. A WikiLeaks tavaly õsszel az NSA lehallgató-átjátszó központjainak helyszínét tartalmazó illusztrációs anyagot tett közzé, és az egyik térképen Budapest is szerepel.
Az Országgyûlés december 10-én egyhangúlag döntött parlamenti vizsgálóbizottság létrehozásáról az amerikai lehallgatási botrány magyarországi szálainak feltárására. A testület azt vizsgálja, megállapítható-e, hogy Magyarországon is lehallgattak politikai, közéleti, gazdasági szereplõket. Tisztáznia kell azt is, mi volt az információszerzés célja, kik voltak az alanyai, illetve hogy az ország szuverenitásának befolyásolására milyen eszközöket használtak fel, milyen adatokhoz férhettek hozzá, továbbá hogy magyarországi hírszerzõ szervezetektõl érkeztek-e jelzések a külföldi befolyásolási szándékra vonatkozó információk.
A megválaszolandó kérdések közé tartozik az is, hogy külföldi érdekcsoportok kiket és milyen céllal támogatnak Magyarországon érdekeik érvényesítésére. A bizottság - amely meghallgatásokat tarthat, iratokat kérhet be - munkájáról március 18-áig készít jelentést a parlamentnek, elkülönítve a minõsített adatot tartalmazó részeket. A testület létrehozásáról szóló határozati javaslat alapján a kért adatokat mindenki köteles a vizsgálóbizottság rendelkezésére bocsátani, valamint köteles a bizottság elõtt megjelenni.
,
Hírközpont
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!