(MTI) - A Nyugat-Balkán országainak együtt kell mûködniük helyzetük javításért, a jövõjüket illetõen pedig nincs más lehetõség számukra, mint az európai integráció - hangzott el egy a térségrõl szóló konferencián pénteken Budapesten.
A Kodolányi János Fõiskolán Válságkezelés és európai integrációs politika a Balkánon és Törökországban címmel kezdõdött kétnapos nemzetközi konferencián Gordan Grlic Radman budapesti horvát nagykövet emlékeztetett arra, hogy Horvátország, amely korábban Jugoszlávia egyik legfejlettebb tagköztársasága volt, 1991-ben függetlenségét kikiáltva, csatlakozott a szuverén európai államok sorához. Az elmúlt húsz évben a horvát külpolitika célja az EU- és a NATO-csatlakozás volt, és nagyra értékelik Magyarországnak az EU-csatlakozáshoz nyújtott támogatását - mondta.
Hangsúlyozta, Horvátország elhelyezkedése révén egyszerre mediterrán, délkelet-európai és közép-európai ország. Horvátországnak mindig is nagyon fontos volt, hogy együttmûködjön a többi térségbeli országgal, és a jelenlegi válságkezelés is csak együtt, közös erõfeszítésekkel lehetséges - közölte.
Kitért arra is, hogy a térségben több, tartós problémára is megoldást kell találni. Bosznia-Hercegovina stabilitásának megerõsödése elengedhetetlen ahhoz, hogy a régió is hosszú távon stabillá váljon, továbbá szintén kulcsfontosságú a szerb-koszovói konfliktus rendezése és az, hogy létrejöjjön a megegyezés Macedónia elnevezésérõl - mutatott rá.
A magyar-horvát kapcsolatokról azt mondta, a kétoldalú együttmûködés kitûnõ, nincs nyitott kérdés közöttük. Ezt mutatja az is, hogy gyakoriak a magas szintû látogatások a két ország között - fûzte hozzá.
Zeljko Janjetovic, Bosznia-Hercegovina budapesti nagykövete országáról beszélve azt hangsúlyozta, hogy a helyzete sok szempontból hasonló Jugoszláviáéhoz: multikulturális ország, ahol az etnikumok együttélése nem problémamentes, gazdasági gondokkal küzd, és a nemzetközi közösségben nincs konszenzus arról, miként segítsék az ország jövõjének alakítását.
Több mint húsz éve a nyugati országoknak nem nagyon volt elképzelésük arról, hogy mihez is kezdjenek a jugoszláv térséggel, amikor az állam kezdett szétesni - idézte fel. Mint mondta, ma is nagyon fontos lenne, hogy egyetértsenek a Nyugat-Balkán jövõjérõl. A legnagyobb gond Bosznia-Hercegovina esetében is az, hogy teljesen eltérõek az elképzelések az ország jövõjérõl, pedig konszenzusra lenne szükség a fejlõdéshez.
Felhívta a figyelmet arra: érdekes, hogy a Szovjetunió, amelyben sokkal több etnikum élt, jóval kevesebb erõszak árán esett szét, mint Jugoszlávia, amelynek a területén élõ népek már évszázadok óta szoros kapcsolatban álltak egymással.
Darko Angelov budapesti macedón nagykövet kiemelte, országában is multikulturális a társadalom, de mivel Macedónia területe kicsi, nem különülnek el a nemzetiségek egymástól, és nincsenek konfliktusok közöttük.
Arról is beszélt, hogy Görögország nem járul hozzá, hogy az ország a Macedónia nevet használja, és ezzel akadályozza az európai integrációját.
Úgy látja, országa sikeresen átvészelte a Jugoszlávia felbomlásakor kialakult konfliktusokat a térségben, megbirkózott a gazdasági problémákkal, így a teljesítményét jobban el kellene ismernie a nemzetközi közösségnek.
Remélhetõleg a válság hamarosan véget ér Európában, és ismét nagyobb figyelem jut a Nyugat-Balkánnak - mondta. Hangoztatta, nemcsak a térségnek van szüksége az EU-ra, hanem az uniónak is a régióra biztonságpolitikai és gazdasági okokból. Macedónia gazdasága stabil, felvétele nem jelentene terhet az EU-nak - vélekedett.
Petheõ Ádám, a Külügyminisztérium nyugat-balkáni fõosztályának osztályvezetõ-helyettese arról beszélt, hogy a magyar külpolitikában fontos szerepet tölt be a nyugat-balkáni térség. A történelmi szálakon túl fontos gazdasági kapcsolatok is a régióhoz kötik az országot, és biztonságpolitikai szempontból is jelentõs a térség Magyarországnak - magyarázta.
Meglátása szerint a Nyugat-Balkán országai az EU lehetséges partnerei és szövetségesei, és az országok elõtt nem is lehet más alternatíva, mint az európai integráció. Bár a csatlakozásuk valószínûleg nehezebb lenne, mint Magyarország esetében volt, de nem lehet megkérdõjelezni, hogy az EU tagjaivá kell válniuk, sikeres csatlakozásuk mindenkinek az érdeke - mutatott rá.
,
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!