(MTI) - Brüsszeli sajtóértesülések szerint komoly nézeteltérés támadt a Nemzetközi Valutaalap és az eurózóna pénzügyminiszterei között Görögország finanszírozásával kapcsolatban az úgynevezett Eurogroup keddi rendkívüli találkozóján.
A vita akörül alakult ki, hogy meddig dolgozzanak ki konkrét tervet Görögország finanszírozására. A múlt héten az eurót használó országok pénzügyminiszterei még hajlottak arra, hogy 2020-ról 2022-re tolják ki annak határidejét, hogy Görögország GDP-je 120 százalékára csökkentse államadósságát a jövõre várhatóan 190 százalék körüli szintrõl. A tárgyalások menetét ismerõkre hivatkozva brüsszeli sajtóorgánumok arról számoltak be, hogy ettõl a pénzügyminiszterek keddi rendkívüli találkozójukon már elálltak, viszont csak arra szeretnének konkrét, mintegy 15 milliárd eurós kötelezettséget vállalni, hogy 2014-ig finanszírozzák Görögországot, a további terhek vállalásáról késõbb döntenének. A magát a pénzpiacokról finanszírozni képtelen Athén finanszírozásának két évvel történõ meghosszabbítása viszont több mint kétszer ennyivel, összesen nagyjából 33 milliárd euróval drágítaná meg a dél-európai ország megmentését. A Nemzetközi Valutaalap, amelyet Christine Lagarde képvisel a tanácskozáson, hosszabb távra szóló elkötelezettséget akar látni az eurózóna pénzügyminisztereitõl.
A görög kormány a nyár óta vár arra a nagyjából 31,5 milliárd euróra, amely az országnak odaítélt második mentõcsomag következõ részlete lenne, és amely nélkül Athén azt állítja, ebben a hónapban kifogy a pénzbõl. Ennek kifizetése viszont csak akkor történhet meg, ha a pénzügyminiszterek és az IMF dûlõre jutnak egymással arról, hogy hogyan tegyék fenntarthatóvá a görög gazdaságot, beleértve az államadósság csökkentését is.
Az egyeztetéseket ismerõk úgy nyilatkoztak, hogy a görög államadósság csökkentésének érdekében több intézkedési lehetõség is szóba került. Felvetõdött annak lehetõsége, hogy felfüggesztik Görögország kamatfizetési kötelezettségét azokra a hitelekre, amelyeket az ideiglenes uniós mentõalaptól, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköztõl kapott. Ezzel Athén összesen 44 milliárd eurót spórolhatna. Emellett az is szóba került, hogy az eurózóna tagállamai által nyújtott, 53 milliárd eurót kitevõ állami hitelek kamatát 150 bázispontról 25 bázispontra csökkentsék, ami gyakorlatilag azt jelentené, hogy ezek az országok olcsóbban nyújtanának kölcsönt Görögországnak, mint amennyiért õk maguk pénzhez tudnak jutni, vagyis veszteséggel kellene hitelezniük Görögország számára. Felvetõdött annak lehetõsége is, hogy az eurózóna tagállamai rendkívül nyomott áron megvásárolják Görögország magánbefektetõk felé fennálló több tízmilliárd eurós kötelezettségét.
,
Hírközpont
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!