Áder János szerint Deák Ferenc korához hasonlóan ma is szükség van kiegyezésre, amelynek ezúttal arról kell szólnia, hogy "mi magyarok kiegyezzünk végre önmagunkkal". Az Országgyûlés által május 2-án államfõvé választott politikus errõl köztársasági elnöki hivatalba lépése alkalmából, a Sándor-palota elõtt elmondott beszédében szólt.
Áder János úgy fogalmazott, a belsõ békét megteremtõ kiegyezéshez egyikünknek sem kell erejét meghaladó nagy tetteket véghezvinnie. "Elég, ha egyenlõ mércével mérünk. Elég, ha tisztelettel viseltetünk egymás iránt. Ha megbecsüljük, és követendõ példának tekintjük a teljesítményt, amit sohasem valami elérhetetlen ideálhoz, hanem mindig kinek-kinek a személyes képességeihez viszonyítunk" - fejtette ki Magyarország új, ötödik államfõje, hangsúlyozva egyúttal: készen áll az elõtte álló feladatra, arra, hogy a magyarok érdekeit és értékeit képviselje.
Szerinte az új magyar kiegyezésnek ez a XXI. századi útja szolgálja "hazánk nyugatos polgárosodását". Úgy értékelte, elsõsorban a magyarok jóra való nyitottsága tette a magyar népet államalkotó, és államiságát megtartó politikai nemzetté. "Ez élteti kultúránkat, ez gondolkodásunk alapja, ez tehetségünk és változtatni akarásunk forrása" - mondta.
Az államfõ úgy látja, ez a magyarázat arra is, hogy "bár kis nép a miénk, a történelem során mégis sokszor kerültünk a világ nagy fordulatainak középpontjába". Mint mondta, az elmúlt fél évszázadban voltunk "Európa védõbástyája", de "nem egyszer volt, hogy mi magyarok mutattunk utat a kontinens többi népének". Áder János szerint ehhez elég az 1956-os forradalmunkra, a vasfüggöny lebontására, szabadságunk és függetlenségünk békés kivívására gondolnunk. "Bennünk, magyarokban mindig megvolt a jóakarat és a képesség arra, hogy újjáépítsük, amit mások leromboltak, hogy újraegyesítsük, amit mások megosztottak, hogy visszanyerjük, amit mások eloroztak" - összegzett az új köztársasági elnök. Mint mondta, elnöki munkája elsõ napján Magyarország polgáraként szól, olyan magyar emberként, aki hálás szívvel áll nemzete elõtt, mert egy lehet a mai magyarok közül, azok közül, akik azonos nyelvi és kulturális közösséget, államalkotó népként pedig egy politikai nemzetet alkotnak. Nem születtem köztársasági elnöknek, mint ahogy egy demokráciában sem születik senki semmilyen közjogi méltóságra - fogalmazott, hozzáfûzve: magyar embernek született és ezért hálás a sorsnak. Áder János beszédében kitért szüleire is, akiket dolgos, családjukat féltõn szeretõ rábaközi emberekként jellemzett, olyanoknak "akikben a tanulás képessége, a tudás és a szorgalom tisztelete munkált". Hangsúlyozta továbbá, a tanulást és a kötelességet csak két dolog elõzhette meg náluk: egymás szeretete és tisztelete. "Sokat tanultam tõlük, mint ahogy sokat tanultam egész eddigi életem során" - folytatta, kitérve arra, hogy megismerte a kétkezi munkát, a tudományos mûhelyek világát, a hazai és az európai politikát. Mint mondta, tanulni számára annyit jelent, mint megérteni önmagunkat és a körülöttünk lévõ világot. "Felfogni és elfogadni, hogy bár szabadon gondolkodhatunk és cselekedhetünk, még sem élhetünk kizárólag saját törvényeink szerint" - fejtette ki, hozzátéve: a közös boldogulásunkhoz fûzõdõ felelõsség felismerésével tudunk különbséget tenni például jó és rossz között. "Ez minden tanulás értelme, ha ezt tudjuk, nagy baj már nem érhet bennünket" - húzta alá. "A haza minden elõtt" - zárta ezúttal is Kölcsey Ferenc szavaival beszédét, parlamenti megválasztásakor elmondott felszólalásához hasonlóan. Ezt az idézetet olvashatták a beiktatási ceremónián résztvevõk is a Sándor-palotára kifeszített molinókon. A katonai tiszteletadás mellett megrendezett rendezvényen jelen voltak jelenlegi és volt közjogi méltóságok, köztük például Schmitt Pál és Sólyom László volt köztársasági elnökök és Boross Péter korábbi kormányfõ. A meghívottak között ott volt többek között a legfõbb ügyész, valamint az Állami Számvevõszék, a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is. Az ünnepségre meghívást kapott valamennyi országgyûlési képviselõ és miniszter. A beiktatási ceremónia a Himnusz közös eléneklésével kezdõdött, majd Tiba István, az Országgyûlés jegyzõje ismertette az Áder Jánost köztársasági elnökké választó parlamenti határozatot. Ezt követõen Blaskó Péter színmûvész szavalta el József Attila A Dunánál címû versét, a négy történelmi egyház vezetõje pedig közösen kért áldást Magyarországra. Az ünnepség Áder János beiktatási beszédét követõen a Szózattal zárult.
Áder János ezután Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök társaságában a Sándor-palota Tükörtermébe vonult, ahol Magyarország új köztársasági elnöke a Magyar Érdemrend nagykeresztje a lánccal és az arany sugaras csillaggal kitüntetést vette át az Országgyûlés elnökétõl. A meghívottak ezalatt a Sándor-palota kertjében rendezett fogadásra érkeztek, ahol - Áder János csatlakozása után - az Alkotmánybíróság elnöke mondott köszöntõt. Paczolay Péter hangsúlyozta, meggyõzõdése, hogy Áder János személyében kiváló államfõje lesz Magyarországnak, olyan, aki feladatainak megfelelõen képes lesz kifejezni a nemzet egységét, továbbá megvédeni az államszervezet demokratikus mûködését és a jogállam értékeit. Az Alkotmánybíróság elnöke beszéde végén szerdai születésnapja alkalmából is köszöntette az új államfõt.
Az Országgyûlés május 2-i titkos voksolásán 262 szavazattal választotta köztársasági elnökké Áder Jánost, aki ezt követõ parlamenti beszédében úgy fogalmazott, a magyar érdekek és a magyar értékek szószólója lesz.
,
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!