|
(MTI) - A tõkésített kamat után a kifizetõnek kell megállapítania, bevallania és megfizetnie a forrásadót - hívja fel a figyelmet a Deloitte az adóhatóság honlapján a külföldi szervezetek 2010. évi adókötelezettségére vonatkozó állásfoglalás kapcsán.
Az állásfoglalás részletesen kifejti a kamat és szolgáltatási díj tartalmát - ismerteti a társaság hírlevelében Veszprémi István, a Deloitte adópartnere. Ennek értelmében kamatjuttatásnak minõsül a kamat tõkésítése is, ilyen esetben ugyanis a kamat tõkésítésével nem pénzben juttatott kamatbevételhez jut a külföldi szervezet. Ebbõl következõen a tõkésített kamat összege után a kifizetõnek kell megállapítani, bevallani és megfizetni az adót, és annak összegét a külföldi személlyel, külföldi illetõségûvel szembeni követelésként kell kimutatni.
Az állásfoglalás rögzíti, hogy a forrásadó fizetési kötelezettség alá esõ szolgáltatási tevékenységek besorolása esetén tartalmilag kell minõsíteni azokat. Az állásfoglalás arról is rendelkezik, hogy adóköteles tevékenységként csak azokat a szolgáltatásokat kell kezelni, amelyeket a TEÁOR az egyes szakágazatokba sorol. Így például nem tartozik az üzletviteli tanácsadás kategóriába a jogi tanácsadás, a számviteli, könyvelési, könyvvizsgálati, illetve az adótanácsadási tevékenység, így azokat nem terheli forrásadó fizetési kötelezettség. Megállapítható ezzel szemben az adófizetési kötelezettség a menedzsment-tevékenység ellenértéke után, ha az tartalmilag piackutatást, és társasági stratégiai és szervezeti tervezést foglal magában.
Az adókötelezettség a bevétel megszerzésekor keletkezik, ennek következtében az adófizetési kötelezettség a 2010. január 1. és 2010. december 31. közötti kifizetések esetében áll fenn, tehát a szabály a szerzõdéskötés idõpontjától függetlenül minden az adott évben kifizetett kamat- és díjbevételre vonatkozik. Az állásfoglalás nem rendelkezik azonban az eltérõ üzleti éves adózók kifizetéseihez kapcsolódó forrásadó kötelezettségrõl.
Az egyezménnyel rendelkezõ országokba való kifizetés mentességét a törvény szigorú feltételekhez köti. Annak igazolására, hogy a külföldi szervezet illetõséggel rendelkezik az egyezményes országban, a kifizetõnek már az elsõ kifizetést megelõzõen illetõségigazolást kell beszereznie. A külföldi illetõség igazolására a külföldi adóhatóság által kiállított okirat hiteles magyar nyelvû fordításáról készült másolat szolgál, az illetõséget adóévenként kell igazolni. Amennyiben a külföldi személy a kifizetés (juttatás) idõpontjában nem tudja igazolni illetõségét, akkor a kifizetõ a külföldi személy írásbeli nyilatkozatát is elfogadhatja. (Az illetõségigazolást azonban a bevallás benyújtásáig ekkor is be kell szerezni, ellenkezõ esetben a kifizetõ köteles megfizetni a nyilatkozat alapján le nem vont, meg nem fizetett adót.)
Ezen felül az állásfoglalás rögzíti, hogy kamat, illetve a jogdíj tekintetében a haszonhúzó fogalmát nem szükséges vizsgálni, ez ugyanis a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény (Tao. tv.) rendelkezései alapján nem keletkeztet adóalanyiságot.
|
,
Eko
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!