Történelmi évfordulók
Párizs bukása 3.
70 esztendővel ezelőtt, Franciaország kapitulációjával véget ért a náci Wehrmacht nyugati hadjárata. Hitler alig több, mint hat hét alatt legnagyobb világháborús győzelmét aratta. Legyőzte és porig alázta Franciaországot.
Párizs bukása 2.
Trianon
A végsőcél: Berlin II.
A végső cél: Berlin I
A véráztatta sziget III.
Könyv
Hírlevél
Hírlevél
Programajánló
Október 2021
H K S C P S V
272829301 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
Ebben a hónapban
Színikínálat
Gyüjtemény
WebKozmo
Hetesi Erzsébet: Nem könnyű ma dékánnak lenni
Égető Mária: örülök, hogy tehetem, ami a dolgom és amit szeretek
Relax
Vidám képek
Eltemette elefántja
Történelmi évfordulók Történelmi évfordulók
Párizs bukása 1.
Básthy Gábor   2010 May 10, Monday  

70 esztendővel ezelőtt kezdődött a náci Wehrmacht nyugati hadjárata a Hollandia, Belgium Luxemburg és Franciaország ellen. Hitler alig több, mint hat hét alatt legnagyobb világháborús győzelmét aratta.
  Hozzászólások Nyomtat E-mail PDF


A „Weserübung"

A német haditerv végső változata 1940. január 27.-én a „Weserübung" fedőnevet kapta. Ez alapján a XXI. hadtestben helyett kapott a 3. hegyivadász hadosztály és öt gyalogos hadosztály, utóbbiak érdemleges harci tapasztalatok nélkül. Az első hullámban három hadosztály támadó hadmozdulatait határozták meg, míg a fennmaradó egységeket a második hullámban tervezték bevetni. Három ejtőernyős századot jelöltek ki a repülőterek elfoglalására. A 2. hegyivadász hadosztály bevetéséről később döntöttek volna.

Hitler 1940. február 21.-én Nikolaus von Falkenhorst gyalogsági tábornokot bízta meg a hadművelet parancsnokságával. Falkenhorst az első világháború során Finnországban harcolt, így tapasztalatokra tett szert a sarkvidéki hadviselés terén. Ő azonban csak a szárazföldi csapatok feletti parancsnokságra vállalkozott, Hitler egységes parancsnoki irányításra vonatkozó óhaja ellenére is. Ez sok későbbi probléma forrásává vált.

A terv kezdetben Norvégia megszállásával és a dán repülőterek diplomáciai úton történő megszerzésével számolt. A Luftwaffe azonban bejelentette igényét a vadászrepülő-támaszpontok és a légvédelmi harcálláspontok elfoglalására. Hitler ezért március 1.-én új utasítást adott ki, amely mindkét ország inváziójáról rendelkezett. Ennek érdekében hozták létre a XXXI. hadtestet, amely két gyalogos hadosztályt és a 11. gépesített lövészezredet foglalta magában. A teljes hadműveletet a X. légihadtest támogatta mintegy 1000, különféle típusú harci repülőgéppel.



1940. február 16.-án a HMS Cossack brit romboló legénysége semleges norvég vizeken, a Jossingfjordban kiszabadítja az Altmark-ról azt a 300 brit tengerészt, akiket még az Admiral Graf Spee ejtett fogságba portyázása során. Az akcióval éppúgy megsértették a Norvégia semlegességét, mint a németek azzal, hogy norvég területen rejtegettek hadifoglyokat. Hitler ebből azt a következtetést vonta le, hogy Nagy-Britannia bármikor készen áll a norvég semlegesség megsértésére és ez még inkább megerősítette elhatározását a támadást illetően.

1940. április 9. kora reggelén megkezdődött a „Weserübung" hadművelet végrehajtása: Németország lerohanta Dániát és Norvégiát, hivatalosan azért, hogy „megvédje a két állam semlegességét a brit-francia agresszió ellenében".

A két skandináv ország közti földrajzi és éghajlati eltérések következtében a katonai műveletek igencsak eltérően zajlottak le.



Hozzászólások Kedves Olvasó! Jelentkezzen be és akkor hozzászólhat a témához!



Webradio.hu - Szegedi, országos és sport hírek a nap 24 órájában!:Hírek arrow Gyűjtemény



Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player


Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player