4. lap. �sszesen 4.
Az erõdĂtĂ©si munkákat - kĂĽlönbözõ intenzitással - gyakorlatilag 1939-ig vĂ©gezte a kijelölt utász zászlĂłalj. A vĂ©delmi öv rĂ©szint tartĂłs tĂĽzelĂ©si pontokbĂłl, azaz
géppuska-fészkekbõl és 2 m vasbeton falvastagságú, több lõréses
bunkerekbõl álltak, amelyekben nĂ©hány ágyĂşt is elhelyeztek. Egyes közti rĂ©szeken futóárkokkal kötöttĂ©k össze a tĂĽzelõállásokat, amelyek átlagos távolsága egymástĂłl 1 km volt. A vĂ©delemi körlet, amint maga Mannerheim is mondja, azonban mĂ©lysĂ©gi tagolás nĂ©lkĂĽl Ă©pĂĽlt. Az összesen 221 (betonbĂłl Ă©s földbõl) kiĂ©pĂtett tĂĽzelõállást tartalmazĂł vĂ©delmi övet nevezte el -a finn szájhagyomány alapján, jobbára szovjet a propaganda- Mannerheim vonalnak. E vonal azonban korántsem kĂ©pviselt olyan vĂ©delmi potenciált, mint azt a háborĂşs vesztesĂ©gek magyarázatául kĂ©sõbben Sztálin prĂłbálta nĂ©pĂ©nek bemagyarázni.
A Mannerheim vonal a szovjet propaganda szemszögébõl
A finn vĂ©delmi rendszer rĂ©szekĂ©nt a Finn-öböl Ă©szaki partján számos tĂĽzĂ©rsĂ©gi ĂĽteget telepĂtettek, akár csak a partmenti szigeteken is, ám más tĂ©rsĂ©gekben, Ăgy az Ă©szak-karĂ©liai határon hasonlĂł vĂ©delmi Ă©pĂtkezĂ©sekre nem kerĂĽlt sor. A finnek ott prĂłbáltak elõkĂ©szĂĽleteket tenni a támadás elhárĂtására, ahol azt joggal feltĂ©telezhettĂ©k. Közvetlen cĂ©ljuk csak egy agressziĂł sikeres elhárĂtására korlátozĂłdhatott, s hogy mi törtĂ©nhet kĂ©sõbben, azt maguk sem tudhatták, hiszen gazdasági potenciájuk a hadviselĂ©sre, csak ennyit tett lehetõvĂ©, bárhogyan is számolgattak.
Folytatjuk
Források:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Téli_háború
http://en.wikipedia.org/wiki/Finland-Russia_relations
http://en.wikipedia.org/wiki/Winter_War
http://www.winterwar.ru/history.htm
http://ru.wikipedia.org/wiki/Тартуский_мирный_договор_между_РСФСР_и_Финляндией
|< Kezdďż˝
< El�z�
1
2
3
4
K�vetkez� >
Utolsďż˝ >| 
,
Gyûjtemény
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!