2. lap. �sszesen 4.
Carl Gustaf Emil von Mannerheim (1867. június 4. - 1951. január 27.)
Német-svéd eredetû finn fõnemesi család sarja. A finn katonai iskolából fegyelmi okok miatt kicsapták. Ezt követõen 1887 és 89 között orosz hadiiskola diákja volt, majd lovassági egységekhez osztották be, többek között a
Cári Gárdához. Majd 30 évig szolgálta a cári Oroszországot. Harcolt az orosz-japán háborúban. A
mukdeni csatában tanúsított hõsiességéért kitüntették és elõléptették. A cári hírszerzés megbízásából 1907-ben több ezer kilométeres, Belsõ-Ázsiát feltérképezõ expedíciót vezetett. Az elsõ világháborúban az osztrák-magyar fronton az orosz hadsereg hadtestparancsnokaként véghezvitt hõstetteiért megkapta a
Szent György-rend, a legmagasabb orosz katonai kitüntetés 4. fokozatát.
C.G. E. von Mannerheim marsall
A
bolsevik hatalomátvétel és a szovjet-orosz beavatkozás veszélye miatt a finn szenátus 1917-ben hazahívja. Az 1918-as finn polgárháborúban a fehérek vezéreként, régens-kormányzóként meghatározó szerepet játszott a gyõzelem kivívásában. Ezt követõen példátlan keménységgel, több mint 8000 vörösgárdista és kommunista vezetõ kivégzésével számolta fel a finn bolsevizmust.
A 20-as években, most már valóban geográfusként beutazta a világot. Errõl írott mûvei a finn irodalom értékes kincsei. 1931-tõl ismét vezetõ katonai és társadalmi tisztséget töltött be, többek között õ volt a finn
Vöröskereszt elnöke is.
A szenátus és a parlament felkérésére teljhatalommal felruházva 1939-40-ben õ vezette a finn hadsereget a téli háborúban. A hagyományos hadviselést a partizán taktikával ötvözve súlyos veszteségeket okozott a szovjeteknek, de a háború a számbeli és technikai fölény miatt a szovjetek javára dõlt el és Finnország területek feladására kényszerült a
Szovjetunió javára. Ez vezetett ahhoz, hogy Finnország fokozatosan Németország irányába tolódott el.
Finnország 1941-ben
Németország oldalán belépett a Szovjetunó elleni háborúba. A finnek azonban kikötötték, hogy csak elvesztett területeiket szerzik vissza. Amikor Hitler példátlan módon személyesen látogatta meg 1942-ben, 75. születésnapján, átadva neki a
Vaskereszt Lovagkeresztjét, és felszólította, hogy csapataival vegyen részt Leningrád (a mai Szentpétervár) ostromában, õ ezt kereken megtagadta. Az elvesztett területeket sikerült egy rövid idõre visszaszereznie, de késõbb feladni kényszerült.
Mannerheim Hitlert fogadja Finnországban, 1942-ben
1944-ben a Mannerheim vezette Finnország diplomáciai húzások sorozatával, majd különbékét kötve elkerülte a szovjet megszállást. A Finn Védelmi Erõk Mannerheim parancsának maradéktalanul eleget téve, rövid, de véres harcok után lefegyverezték és internálták az országban állomásozó német csapatokat.
Ekkor Mannerheim Finnország elnöke lett, majd 1946-ban visszavonult a politikától. A következõ évben gyógykezelésre a svájci Lausanne-ba utazott, ahol 84 évesen, 1951 januárjában halt meg. Hõsnek kijáró állami pompával temették el Helsinkiben.
Mannerheim marsall ma Finnországban pártállásra való tekintet nélkül köztiszteletnek örvend. Helsinki egyik fõútvonala viseli nevét, melynek végén 2,5-szeres életnagyságú bronz lovas szobra látható. Múzeuma Helsinki egyik tengerparti részén található.
Foglaljuk össze: a bárói címmel is rendelkezõ katona, az orosz Birodalmi Hadsereg altábornagya (1917), Finnország régens-kormányzója (1918-19), a Finn Védelmi Erõk tábornagya (1933), Finnország marsallja (1942), a Finn Védelmi Erõk fõparancsnoka (1918 és 1939-1945), a Finn Köztársaság elnöke (1944-46). A finn függetlenség egyik megteremtõje, Finnország XX. századi történelmének legnagyobb alakja, nemzeti hõse. Életútja: a tekintélyelvû antibolsevizmustól a modern demokráciáig, viszonyítási alap a mai Közép-Európában is.
,
Gyûjtemény
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!