5. lap. �sszesen 6.
És jönnek az oroszok... 1939. szeptember 17.-Ă©re a lengyelek vĂ©delme már megtört Ă©s egyetlen esĂ©lyĂĽk az volt, hogy visszavonulnak az ország keleti rĂ©szĂ©n lĂ©võ romániai hĂdfõhöz, ahol Ăşjjászervezik a csapataikat. Ezek a tervek egyetlen Ă©jszaka alatt szertefoszlottak, amikor a szovjet Vörös Hadsereg 33 hadosztállyal Ă©s 11 dandárral, 4600 löveggel, 4700 harckocsival Ă©s 3300 repĂĽlõgĂ©ppel, összesen 800 000 katonával Ă©rvĂ©nyt szerezve a Molotov-Ribbetrop paktumnak, elözönlötte Lengyelország keleti rĂ©szĂ©t. Ezzel a lĂ©pĂ©ssel a szovjetek megsĂ©rtettĂ©k a Rigai bĂ©kĂ©t, a szovjet-lengyel megnemtámadási szerzõdĂ©st Ă©s mĂ©g nĂ©hány nemzetközi szerzõdĂ©st. A szovjet diplomácia szerint persze „megvĂ©dtĂ©k a Lengyelországban Ă©lõ ukrán Ă©s fehĂ©rorosz kisebbsĂ©get, látva Lengyelország közelgõ összeomlását".
A szovjet hadsereggel szemben a lengyel csapatok kĂ©t oldalrĂłl szorongatott helyzetĂĽkben nem vettĂ©k fel az eleve remĂ©nytelennek ĂtĂ©lt kĂĽzdelmet, rövid Ă©s elszĂłrt ellenállás után letettĂ©k a fegyvert, Ă©s zömmel Romániába, illetve - miután hazánk szeptember 18.-án megnyitotta elõttĂĽk a határt - Magyarországon át Franciaországba menekĂĽltek. A lengyel kormány Ă©s a hadsereg fõparancsnoka, Rygz-Smygli marsall is kĂ©nytelen volt Ăgy tenni.
Az összeomlás A katonák viszont tovább vĂ©dtĂ©k VarsĂłt, a mintegy 160 000 lengyel katona ásta be magát a város határában, Ă©s visszavertĂ©k a meg-megĂşjulĂł nĂ©met támadásokat. A nĂ©met parancsnokság tömeges lĂ©gitámadásokkal Ă©s tĂĽzĂ©rsĂ©gi csapásokkal prĂłbálta megtörni a vĂ©dõk ellenállását, Ă©s nem habozott terrortámadásokat intĂ©zni a varsĂłi kĂłrházak Ă©s egyĂ©b, vöröskereszttel megjelölt lĂ©tesĂtmĂ©nyek ellen sem. A nĂ©met nehĂ©ztĂĽzĂ©rsĂ©g közel ezer lövege lõtte, Ă©s naponta több száz bombázĂł repĂĽlõgĂ©p támadta szĂĽnet nĂ©lkĂĽl a várost. A varsĂłi helyõrsĂ©g szeptember 27.-Ă©n, dĂ©lután 2 Ăłrakor megadta magát.
Ezután már csak Modlin városánál és a Hel-félszigeten folytatódott a lengyel ellenállás. Modlinnál 35 000 katona védekezett, szeptember 29.-én adták meg magukat, a Hel-félsziget védõi három nappal késõbb kapituláltak. Az utolsó harcképes lengyel alakulat október 6-án, a négynapos kocki csatát követõen tette le a fegyvert Lublin közelében.
BevĂ©geztetett. A lengyel hadsereg Ă©s ezzel Lengyelország megszĂ»nt lĂ©tezni. Az elsõ nĂ©met villámháborĂş, Lengyelország lerohanása befejezõdött. A gyors nĂ©met siker sokkolta a világot, egyben megmutatta a modern hadviselĂ©s, a nagy páncĂ©los seregtestek Ă©s a gĂ©pesĂtett alakulatok lĂ©gierõvel összehangolt alkalmazásának eredmĂ©nyĂ©t. VĂ©gleg leleplezte ugyanakkor Hitler valamint a náci hadvezetĂ©s gátlástalanságát Ă©s brutalitását is.
A lengyel hadsereg hõsies harctĂ©ri teljesĂtmĂ©nye ebben a háborĂşban mindenkĂ©ppen tiszteletre mĂ©ltĂł. Elhibázott haditervek alapján, egy tĂşlerõben, taktikai Ă©s technikai fölĂ©nyben lĂ©võ támadĂłval szemben, majd hátba támadva, nyugati szövetsĂ©geseik által cserbenhagyva több, mint nĂ©gy hĂ©tig kitartottak Ă©s jelentõs vesztesĂ©geket okoztak a nĂ©meteknek. KĂĽlönösen igaz ez, ha figyelembe vesszĂĽk, hogy a sokkal erõsebb francia hadsereget a brit expedĂciĂłs erõkkel egyĂĽtt alig kilenc hĂłnap mĂşlva hat hĂ©t alatt gázolta le a náci hadigĂ©pezet. Tisztelet Ă©s dicsõsĂ©g a hazájukat vĂ©delmezõ lengyel katonáknak!
A legvalĂłszĂnĂ»bbnek tartott becslĂ©sek szerint a nĂ©metek vesztesĂ©ge 16 ezer halott Ă©s 27 ezer sebesĂĽlt, 236 harckocsi, 141 repĂĽlõgĂ©p volt, ugyanakkor a lengyelek 66 ezer halottat, 134 ezer sebesĂĽltet, 132 harckocsit Ă©s 327 repĂĽlõgĂ©pet vesztettek. A nĂ©metek fogságába mintegy 420 ezer, az oroszokĂ©ba kb. 250 ezer lengyel katona kerĂĽlt.
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!
burci Ăşr 2009 September 01, Tuesday, 19:17:48
a napi sajtóban olvashatók között a legjobb cikk