Történelmi évfordulók
Párizs bukása 3.
70 esztendõvel ezelõtt, Franciaország kapitulációjával véget ért a náci Wehrmacht nyugati hadjárata. Hitler alig több, mint hat hét alatt legnagyobb világháborús gyõzelmét aratta. Legyõzte és porig alázta Franciaországot.
Párizs bukása 2.
Trianon
Párizs bukása 1.
A végsõcél: Berlin II.
A végsõ cél: Berlin I
Könyv
Hírlevél
Hírlevél
Programajánló
�prilis 2024
H K S C P S V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5
Ebben a h�napban
Színikínálat
Gyüjtemény
WebKozmo
Égetõ Mária: örülök, hogy tehetem, ami a dolgom és amit szeretek
Relax
A férfi földrajza
A bor elemzése
Filmleírások
Szex, csajok, Ibiza
Történelmi évfordulók Történelmi évfordulók
A legnagyobb háború II.
Básthy Gábor   2009 September 01, Tuesday  
Image
70 esztendõvel ezelõtt, 1939. szeptember 1.-én a náci Németország Lengyelország elleni támadásával Európában is kezdetét vette az emberiség történelemének legnagyobb, legkiterjedtebb és legpusztítóbb fegyveres konfliktusa, a második világháború
  Hozzászólások 1 Nyomtat E-mail PDF

A lengyel védelem légvárai

A lengyel védelmi terv elsõ változata, az úgynevezett Zachód (Nyugat) terv szerint a lengyel csapatokat közvetlenül a német-lengyel határra helyezték. A lengyelek ezen kívül nagy hangsúlyt fektettek az ország nyugati határánál fekvõ nyersanyag lelõhelyek, iparvidékek és népesebb területek védelmére is. A lengyel kormány nem fogadta meg a franciák azon tanácsát, hogy csapataik nagy részét helyezzék olyan természetes határvonalak mögé, mint a Visztula vagy a San folyók. A Zachód terv szükség esetén megengedte volna a lengyel csapatok visszavonulását az ország belseje felé, de ennek lassúnak kellett volna lennie, a Visztula, a San és a Narew folyók mentén elõre kialakított védelmi állások mögé. A lassú visszavonulással az ország maradék haderejének lett volna lehetõsége a mozgósítás befejezésére, majd amikor az angolok és a franciák elindították volna saját támadásukat, a lengyel csapatokkal kiegészülve általános ellencsapásba mehettek volna át.


A lengyel haderõ második, pesszimistább visszavonulási terve szerint a csapatok egészen a San folyó mögé, az ország délkeleti részébe (az úgynevezett „romániai hídfõhöz") vonultak volna vissza, ahol hosszú ideig tarthatták volna magukat. A brit és francia becslések szerint a lengyel haderõ két vagy három hónapig tudta volna tartani ezt a területet. A lengyelek ennél is tovább mentek, az õ becsléseik szerint ugyanis legalább hat hónapig lettek volna képesek tartani a hídfõt.

A lengyelek azzal számoltak, hogy nyugati szövetségeseik betartják a szavukat, és támadást indítanak a németek ellen. Ez azonban eszük ágában sem volt, amíg a lengyelországi hadjárat tart, sõt arra számítottak, hogy a német támadás, az elsõ világháborúhoz hasonlóan állóháborúba megy át, és végül sikerül a németeket megadásra bírni, ami után a lengyel határokat is visszaállíthatják majd. A lengyel kormány viszont nem tudott errõl az elképzelésrõl. És persze nem tudhattak a Molotov-Ribbetrop paktum titkos jegyzõkönyvérõl sem, vagyis arról, hogy a Szovjetunió hátba támadja õket.


A lengyelek azon terve, hogy megvédik határvonalukat, nagyban hozzájárult vereségükhöz. A lengyel csapatoknak nagyon hosszú határszakaszt kellett védeni, ezért a védelmi vonal meglehetõsen keskeny volt. A lengyeleknek nem voltak megfelelõ védelmi állásaik sem a kedvezõtlen terepen, így a mozgékony német haderõ könnyen bekeríthette õket. Ezen kívül a lengyel utánpótlási vonalak is elég gyenge védelemmel rendelkeztek.

A lengyel haderõ mintegy egyharmada az ország északnyugati részén, a danzigi korridor közelében tartózkodott, ahol annak a veszélynek voltak kitéve, hogy két oldalról - Kelet-Poroszország és Németország irányából - bekerítik õket, és elszigetelik a haderõ többi részétõl. A haderõ másik harmada az ország középsõ és északi részén volt, £ód¼ és Varsó között. A határ közvetlen védelmével a lengyelek eljátszották annak a lehetõségét, hogy sorozatos, a németeket feltartóztató ütközetekbe bonyolódjanak.


A Lengyel Hadseregnek 39 hadosztályban és 16 dandárban 950 ezer katona, 4300 löveg, 880 harckocsi és 400 repülõgép állt rendelkezésére. A németek a nyomasztó számbeli túlerõn felül technikai fölényben is voltak. A lengyel repülõgépek és harckocsik nagyobbrészt a harmincas évek közepére elavultak, a modern harcászati követelményeknek nem feleltek meg.


A haditervek pedig tipikusan elsõ világháborús ihletésûek voltak. A lengyel csapatok, ellentétben a német hadsereggel, fõként gyalogosan mozogtak, így képtelenek voltak idõben visszavonulni a kiépített állásaikba. A német elõretolt páncélos és gépesített alakulatok azonban még ez elõtt utolérték és megsemmisítették õket. Könnyû célpontot nyújtottak a német zuhanóbombázóknak is. Azt a kevés harckocsijukat pedig századonként, de legföljebb dandárként a gyalogság támogatására aprózták szét.

A vereség elkerülhetetlen volt.





Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!

burci Ăşr 2009 September 01, Tuesday, 19:17:48

a napi sajtĂłban olvashatĂłk között a legjobb cikk Hűvös vagy dögös

Hozzďż˝szďż˝lďż˝sok szďż˝ma: 1 


Webradio.hu - Szegedi, orsz�gos �s sport h�rek a nap 24 �r�j�ban!:Hírek arrow Gyûjtemény



Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player


Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player