Hírfolyam |
---|
14:42
| 14:41
| 14:40
| 14:38
| 14:36
| 13:44
|
| |
Bezzeg Vajdaság…
Pavlovits Miklós
2007 March 14, Wednesday
Utoljára fiatal televíziós koromban neveztük bezzegnek a déli végeken túli vidéket és lakóit. Igaz, nem hivatalosan, csak a magán szférában emlegettük a szomszédos Jugoszláviát mint olyan államot, ahol bizony jobb az élet, mint errefelé.
|
1. lap. �sszesen 3. Az idõsek talán még emlékeznek, Jugoszláviát és Magyarországot elválasztó határ - az úgynevezett kishatárforgalmi passzussal - akkortájt nekünk, itt a délvidéken élõk számára, még gond nélkül volt áthatolható volt. Nem kellett három éveket várni a startra, ha hivatalos valutával szerettünk volna útra kelni, mint kellett, mondjuk a nyugat Európa sztrádáira vágyakozóknak. És, amint magunk mögött hagytuk volt a röszkei sorompót, a szomszédban amolyan köztes csillogás, se kelet, se nem nyugat állapota fogadott. A feketén csencselt dinár erõs árfolyama, az üzletek polcait megtelítõ, itthon csak álmodott áruféleségek, a mindennapi jólét, a bõség megannyi látszólagos jelével tárulkozott elénk... A bezzeg Jugoszláviában milyen jól ment sora az embereknek. Ám nemcsak a gazdaság tûnt elõ vonzó és szabad szertelenségével. Vele együtt a szellem is. A Vajdasági kultúra levegõje is sokkal dúsabb, méz ízûbb volt akkortájt az itthoninál... Tito korában mondhatnók, - ha ez a kijelentés nem öltene magára alamuszi módon valamiféle pozitív sugallatú nosztalgiát ... Ezt pedig nem szeretnénk, - vagy talán mégis van benne némi igazság? Ma már talán hihetetlennek tûnik - de a nagynemzeti nacionalizmus, amelynek jelei az ezredforduló óta utcasarkokon és embercsoportokon, plakátokon és újságcímlapokon érzékelhetõ, akkoriban még nemhogy tetszhalott volt, de a nemzetiségi szabadság levegõje sok mindenki számára éltetõ közeg volt. A magyar nemzetiség szellemi vezetõi is ebben az érában gyarapodtak. Így aztán a vajdasági magyar próza, meg a költészet termékeny virágzása évrõl évre friss, gazdag termést hozott. Olyannyira, hogy a Fórum kiadó könyveit, az Új Szimpozion példányait itthon sem látták szívesen a kultúracsináló hivatalok okosai. Merthogy nyilvánvaló lett: a nyitott vajdasági gondolkodás, az Amerikából, Európából szabadon áramló modern képzõmûvészeti, grafikai, zenei, filozófiai irányzatok és viselkedéskultúrák szabad bõsége a magyarhoniak számára is forrást, követésre méltó eredményeket szült. A hetvenes években a vajdasági Magyar Szó szerkesztõsége, no meg még inkább az Új Szimpozion avantgarde szellemû köre, az Újvidéki rádió, majd a televízió magyar nyelvû adásainak alkotói egyfajta hír-, gondolkodási, sõt életmódbeli forrásokat jelenítettek meg. #
|< Kezd�
< El�z�
1
2
3
K�vetkez� >
Utols� >|
|
|
|
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!