Elõzmény:
Le kell-e mondania Gyurcsány Ferencnek? - teszi fel a kérdést a Népszavától kezdve a Demokratáig mindenki. Sõt, egyesek kijelentik, nem kérdezik.
De vajon tényleg le kell mondania? Dehogy kell! Pont most? Hiszen végre elkezdett igazat mondani!
Állandó problémája az átlagembernek, hogy a politikus hazudik, mégpedig sokat. Azért van ez, mert a politikus általában hazudik, mégpedig sokat. Ilyen egyszerû. A probléma igazán ott kezdõdik, akkor kezd megizzadni a tömeg, amikor a politikus elkezd igazat mondani. Akkor általában az is baj, mert szembesülünk a kínkeserves valósággal.
Bízom benne, hogy még mindenki vissza tud emlékezni pár hónappal ezelõttre. Ebben az országban parlamenti választásokat tartottak tavasszal, úgyhogy az, hogy össze-vissza hazudozott mindenki a kampányban, az tök természetes. Tessék körbenézni a világban, és majd szólni, hogy hol nem így megy ez. Mindenhol így megy. Már csak azért is, mert ha nem ígérnek a drága politikusok kacsalábon forgó plazmatévét meg húszezreseket tojó tyúkot minden háztartásba, akkor az istenadta Népnek a gazdasági mutatókból és hasonló érthetetlen zagyvaságokból kéne kitotóznia, hogy ki legyen a befutó. Csakhogy ahhoz a Nép nem ért, még szerencse, mert ha értene, zokogva vetné magát a Tisza meg a Duna habjai közé kollektíven, az összes párt összes politikusát lökve maga elõtt minden bizonnyal. Így hát kellenek a szép, színes mesék dübörgõ gazdaságról, tizensokadik havi nyugdíjról, minimálbér-emelésrõl, alacsonyabb TB-járulékról, autópályáról, Mici Mackóról. Minden oldalról.
Aki ügyesebben hazudik, az nyer. Feri ügyesebben hazudott, mint Viktor. Feri nyert, Feri a kormányfõ. Feri azóta kevesebbet hazudik.
Viktor meg itt áll és már megint nem érti mi történt. Nem magában keresi a hibát, nem azon töri a fejét, hogy talán a saját portáján nem stimmel valami, ha õ, a jó(bb) oldal törhetetlen vezére, az igazmondó juhász nem tudta legyõzni az országot eladósító, korrupciós botrányokból ki sem látszó, össze-vissza hazudozó kormányt, és fõ ellenségét a sötét oldal lovagját, Ferencet.
Nem. Õ kicsit megpihent, és újra nekilendült. Nyomja tovább a régi lemezt, mint süket a csengõt. Beszél újra össze-vissza, már megint aláírásokat gyûjtöget, önkormányzati választásokat harmadik fordulónak, meg sorsdöntõnek mondja, aminek kapcsán majd nyilván õ és társai "ha az országnak szüksége van rá" átveszik az irányítást, ráadásul ugye a kormánynak amúgy sincsen felhatalmazása kormányozni, programkodni, meg ilyesmi. Õ már elfelejtette mi volt tavasszal. Hazudik, meg beszél össze-vissza tovább.
Gyurcsány már legalább beismerte, hogy hazudott. Már magától is - amit náluk úgy mondanak, hogy az igazságnak azok a bizonyos részletei nem lettek kibontva -, meg most mások közbenjárására is, ezzel a felvétellel. Bár, erre a közbenjárásra ne vegyünk mindenáron mérget! Túl jól vette a dolgot, már-már õ maga kérte, hadd beszéljen róla egy kicsit. Szinte már jó úton halad, csak ne magyarázkodna olyan bénán most õ is.
Ha már megindult ez az igazmondó hadmûvelet, annak örülnék a legjobban, ha végre megmondaná egy az egyben a frankót.
Azt, ami valahogy úgy hangzik, kábé, hogy annak idején a miniszterelnöki poszt átvételekor hiába látta, hogy szarban a haza, nem igazán lehetett futtatás közben újratelepíteni a rendszert, nem volt már idõ a választásokig, mert ha nekilát átprogramozni, úgy megutálják a képét 2006 tavaszára, mint most fogják kábé jövõ decemberre. És akkor buktak volna csúnyán. Ez teljesen egyértelmû, bárki nyúl a fõkapcsolókhoz, azt nem szokták szeretni. Orbánnak annyit sem kellett volna mondania, hogy gázár, karöltve ülhetett volna vissza rég áhított székébe.
Szóval reformálni nem lehet csak úgy, ahhoz idõ kell, másfél év arra kevés. Parasztvakításra viszont éppen elegendõ, így ezt elõ is vezényelték hibátlanul. Mert akárhogy is nézzük, fordítottak és nyertek. Most meg már zsebükben a következõ négy év, szóval mostanában akár igazat is lehet mondani. Még tanulni kell, pontosan hogy is hangzik az, de már lehet próbálkozni. Még ha fáj is, ugye.
A másik oldal ezzel még egyelõre le van maradva, majd ha lecserélik, akiket le kell, talán õk is elkezdhetik tanulni, hogyan megy ez. Bár akkor meg már egyszerre túl sokan mondanának igazat abban a marha nagy épületben a Duna partján, ami pedig már úgy hozzászokott a folyamatos hazudozáshoz.
Szóval maradhat a miniszterelnök egyelõre a helyén, sajnos jelenleg nincs alkalmasabb jelölt, be kell érnünk ezzel. Aki szerint meg mégsem, mert tavasszal azt mondták, hogy dübörög a gazdaság, most meg kiderült, hogy nem is, és hasonlók, annak üzenem, hogy igazából a Mikulás sem létezik. Sajnos, pedig tök jó lenne.
Kovács M. Norbert
,
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!