Bauer István festőművész megnyitó beszédében először megköszönte a városi és a megyei önkormányzat jelen lévő vezetőinek, hogy lehetővé tették a kiállítás megrendezését a képtárban. Bauer István hangsúlyozta: a kiállított művek számát és minőségét tekintve országos jelentőségű tárlat méltó módon kapcsolódik a Műcsarnokban megrendezett millenniumi kiállítás-sorozathoz. Közel nyolcszáz műalkotás érkezett a felhívásra, így a zsűrinek nehéz feladata volt, kétszer annyi színvonalas munkát is kiválaszthatott volna, mint az a százhetven, amely végül a közönség elé került.
Bauer István szerint a szegedi képtár ügyében a nyilvánosság előtt és a kulisszák mögött is különös háború, kicsinyes, értelmetlen, rövidlátó politizálás folyik. Pedig meg kellene érteni, hogy a politikának is szüksége van a kultúrára, a művészetre, mint a nemzetek közötti legigazibb valutára. A kulturális gyökereink kutatása, megőrzése mellett az újat l
étrehozó alkotó szellem segítése ugyanolyan olyan fontos lenne. A mai művészeknek is szükségük van támogató, inspiráló közegre, amelyben az új művek létrejöhetnek. A festőművész szerint a lehetőség megteremtéséért a politikusok tehetnek a legtöbbet; a politikusi pályáján a sok közül a mecénási szerepkör a legfelemelőbb, amivel élni és nem visszaélni emberpróbáló feladat. Bauer István úgy fogalmazott: a művész nem csak tükör, hanem vátesz is egyben. A tükörnek pedig hely kell, ahol belenézhetnek, és a jóslat is csak ott segíthet, ahol legalább meghallgatják.
A zsűri - amelynek Bauer Istvánon kívül tagja volt még Kádár János Miklós, Lóránt János és Szalay Ferenc festőművész, Kligl Sándor szobrászművész, Prókai Gábor, a Képző- és Iparművészeti Lektorátus osztályvezetője, valamint dr. Nagy Imre művészettörténész, a tárlat rendezője - a kiállító művészeknek hat elismerést ítélhetett oda: a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma díját Az utcavégi lámpa és a 
Ködös temető című olaj-tempera munkáival Tenk László festőművész nyerte el. A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete díját Újkori relikviák című művéért Dréher Jánosnak ítélték. A szegedi önkormányzat díját Kiss Ilona Rovásírás ABC - Művészkönyv című munkája, a megyei önkormányzat díját pedig Popovics Lőrinc szobrászművész Megsebzett kavics című alkotása kapta. A V-fon Rt. és a Vivendi Telecom Hungary díját Albert Ildikó Emese álma című öntött samott szobra, a Duna-Tisza Regionális Fejlesztési Rt. díját pedig Varga Zsófi A lehetőség című rézmetszete nyerte el.
B. Horváth Ágnes
,
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!