(MTI) - Ami Ukrajna körül és jelenleg különösen a Krím félszigeten zajlik, óriási veszélyt jelent az egész régió szabadságára és stabilitására - jelentette ki Bogdan Borusewicz, a lengyel szenátus elnöke csütörtök este, a budapesti Lengyel Intézet rendezvényén.
A lengyel nagykövetség és a Lengyel Intézet az elsõ lengyelországi szabad választások és a demokratikus átalakulás kezdetének 25. évfordulója alkalmából idén januártól 12 találkozóból álló programsorozatot indított. A havi rendszerességgel tartott beszélgetésekre olyan vendégeket hívtak meg - egykori ellenzékieket, értelmiségieket, történészeket, polonistákat -, akik szemtanúi vagy aktív részesei voltak az akkori eseményeknek.
A sorozat 2. rendezvényén a lengyel-magyar szolidaritásról beszélt Engelmayer Ákos, a Szolidaritás egykori tagja, a rendszerváltás utáni elsõ varsói magyar nagykövet, Pákh Tibor börtönviselt 56-os forradalmár, ellenálló, az 1980. májusi Podkowa Lesna-i éhségsztrájk egyetlen magyar résztvevõje és különleges vendégként Bogdan Borusewicz, a lengyel szenátus elnöke, az egykori lengyel demokratikus ellenzék egyik vezetõje. A beszélgetés három nevezetes történelmi esemény - az 1956-os magyar forradalom, a Szolidaritás szakszervezet megalakulásához vezetõ 1980-as lengyel sztrájkok és ellenállás, illetve az 1989-es lengyel kerekasztal-tárgyalások - körül zajlott.
Borusewicz elmondta, hogy a 70-es, 80-as évek lengyel ellenzéki mozgalmának tagjai nagyon aprólékosan elemezték az 56-os magyar és a 68-as csehszlovák eseményeket, összevetve az 1970-es lengyel tengermelléki munkáslázadással. Céljuk az volt, hogy ne ismételjék meg az ott elkövetett hibákat. Enélkül a lengyel szabadságmozgalom arculata egészen más lett volna - húzta alá. Tudatosan kerültek minden szovjetellenes megnyilvánulást, nem követeltek szabad választásokat vagy a Varsói Szerzõdésbõl való kilépést, hanem korlátozták magukat, „lépésrõl lépésre haladtak". Lemondtak az utcai demonstrációkról, amellyel szemben a karhatalom könnyen felléphetett, ehelyett bezárkóztak a gyárakba és ülõsztrájkokat rendeztek. Az 1944-es varsói felkelés rettenetes veszteségeibõl azt a következtetést vonták le, hogy nem szabad megengedni egy „1956-os magyarországi forgatókönyv" kialakulását. Kerültek minden erõszakot, nem engedték, hogy fegyveres csoportok szervezõdjenek. De okult az 1956-os magyar tapasztalatokból a lengyel kommunista hatalom is, amely szintén elemezte a magyar eseményeket, sõt magyar szakértõkkel is konzultált - mondta Borusewicz.
A szenátusi elnök kitért a jelenlegi ukrajnai eseményekre is, hangsúlyozva, hogy azok az egész térségre, benne Magyarországra is hatással lehetnek. „Ukrajna nem Grúzia, a Krím nem Dél-Oszétia, teljesen más nagyságrend, és itt van a szomszédban" - figyelmeztetett. Elmondta, hogy Lengyelországban „Ukrajna mindenütt jelen van". „Nemcsak azért, mert szomszédunk, hanem fõleg azért, mert sokkolt bennünket mindaz, ami ott történt, a több tucat tüntetõ kivégzésszerû lemészárlása" - mondta. „A lengyel szabadságmozgalom és a rendszerváltás óta eltelt 25 év legfontosabb tapasztalata számomra az, hogy a politikának nincs értelme erkölcs nélkül" - állapította meg végezetül a lengyel szenátus elnöke.
,
Hírközpont
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!