| Külföld |
|---|
(MTI) - Véglegesítették az elõre hozott szerbiai parlamenti választásokon részt vevõ pártok listáját, a szerb média viszont nem ezzel, hanem a kampány "szürkeségével" foglalkozott csütörtökön. |  |
| |
| |
| |
| |
|
| MTI hírek |
|---|
| Külföld |
| | Magyarország |
| | EU |
| | Magyarság |
| | Sport |
| | Tudomány |
| | Külföld |
| | Sport |
| | Egészségügy |
| | Labdarúgás |
| | Bûnügy |
| | Baleset |
|
|
|
Pásztor: nagy utat tettünk meg 1944-45-tõl idáig
MTI
2014 January 26, Sunday
A vajdasági magyarság és a magyar nemzet nagy utat tett meg 1944-45-tõl idáig – jelentette ki Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke vasárnap Szegeden.
|
(MTI) - A vajdasági magyarság és a magyar nemzet nagy utat tett meg 1944-45-tõl idáig - jelentette ki Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke vasárnap Szegeden. Ezen az úton nem fordíthat vissza bennünket senki, de még sok feladatunk van - mondta a vajdasági tartományi képviselõház elnöki posztját is betöltõ politikus a Megemlékezés a délvidéki magyar népirtás 69. évfordulóján címû rendezvényen.
Pásztor István hangsúlyozta: a történteket nem lehet "visszanyomni" a feledés homályába, az elmúlt években olyan lépések történtek, amelyek a közbeszéd részévé tették az 1944-45-ös eseményeket.
A szerb közvéleményben jelentõs változások következtek be - mutatott rá. Azt mondta, öt évvel ezelõtt nem volt olyan szerb politikus, akivel egy mondatot is lehetett volna váltani arról, mi történt 1944-45 telén. "Mára pedig oda jutottunk, hogy amit elképzelhetetlennek hittünk, az tavaly megtörtént" - tette hozzá Pásztor István.
A politikus úgy fogalmazott, hogy a magyar-szerb történész vegyes bizottság munkája, a szerb parlament deklarációja, a csúrogi emlékmûvek fölavatása, a két köztársasági elnök közös fõhajtása olyan események, amelyek után nem lehet úgy tenni, mintha az 1944-45-ös események nem történtek volna meg.
Az idén biztos megszületik az a kormányrendelet, amely jogi értelemben is semmissé teszi a három délvidéki község magyarjainak kollektív bûnösségét kimondó közigazgatási döntést, amely több száz ember megkínzásához és megöléséhez vezetett - közölte Pásztor István, hangsúlyozva, folytatni kell a történész vegyes bizottság munkáját, ehhez meg vannak az anyagi és személyi feltételek és a politikai akarat is. Hamarosan el kell jutni odáig, hogy az elsõ tömegsírokat fel lehessen tárni, meg lehessen határozni az ott eltemetettek személyazonosságát, és megadni nekik a végtisztességet - mondta a pártelnök.
Magyar Anna (Fidesz), a Csongrádi megyei közgyûlés elnöke arról beszélt, hogy öt esztendeje még civil szervezetek szervezésében hajtottak fejet Szegeden az 1944-45-ös magyarellenes vérengzések áldozatai elõtt, és mára eljött a hivatalos emlékezés ideje.
Emberi ésszel elgondolhatatlan, milyen kegyetlenségek történtek 69 éve. Azon kell dolgoznunk mindannyiunknak, hogy az ilyen események ne ismétlõdhessenek meg - mondta a közgyûlési elnök.
1944-45 telén a Délvidékre bevonuló szerb csapatok bevezették a katonai közigazgatást, és több hónapos hadjáratot kezdtek a relatív többséget alkotó magyar polgári lakosság ellen: Újvidéken, Szabadkán, Zomborban és sok más magyarlakta helységben több tízezer embert gyilkoltak le, és földeltek el jeltelen tömegsírokban.
Mindmáig nem tudni pontosan, hány áldozata volt a bosszúhadjáratnak. Az egész Délvidékre vonatkozóan helyi dokumentumok alapján a szerbiai magyar kutatók leggyakrabban 15-20 ezerben adják meg a vérengzések magyar áldozatainak számát, más becslések szerint a halottak száma meghaladhatja a harmincezret.
|
|
|
Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor egy kattint�ssal nyithat a cikkhez f�rumos t�m�t. |
,
Hírközpont
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!