(MTI) - Orosz elemzõk és Moszkva barátai a Kreml kül-és belpolitikai akaratának érvényülését látván Putyin évének tartják az ideit. Az év végén elkövetett volgográdi merényletek azonban megkérdõjelezik a rendszer sikereit, komoly csapást mértek a nemzetközi arculatát erõsítõ, téli olimpiára készül országra és vezetésére.
Oroszországban az év egyik legnagyobb eseménye kétségtelenül Edward Snowden, az amerikai titkosszolgálatok adatgyûjtési gyakorlatát kiszivárogtató informatikus esete lett volna, ha nem történik meg a volgográdi tragédia.
December 29-én öngyilkos merénylõ robbantott a központi pályaudvaron, s a dél-oroszországi nagyváros még fel sem ocsúdott a sok halálos áldozattal és sérülttel járó terrorcselekménybõl, amikor másnap egy trolibuszban újabb merénylet történt. Összesen több mint 30 ember halt meg, mintegy 70-en megsebesültek. A terror beárnyékolta a szocsi téli olimpiai elõkészületeit és komoly gondot okoz az orosz hatóságoknak. A merényletek elõkészítõinek éppen ez volt a szándéka: Doku Umarov csecsen szakadár vezér felszólításának engedelmeskedve mindent elkövetni a nemzetközi játékok megakadályozására. Ha ez nem is sikerülhet, azt elérték, hogy félelmet keltsenek az orosz lakosságban és némi kétséget ébresszenek külföldön a téli olimpia biztonságával kapcsolatban.
Edward Snowden viszont sikertörténettel ért fel a Kreml számára. Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) volt szerzõdéses alkalmazottja június végén az amerikai hatóságok elõl menekülve Hongkongból távozóban Moszkvában rekedt, mivel közben Washington érvénytelenítette az útlevelét. Snowden augusztusban egy évre ideiglenes menedékjogot kapott Oroszországban, s kapóra jött Moszkvának, hogy az orosz vezetést az emberi jogok megsértéséért bíráló Washington és a Nyugat orra alá dörgölhesse: a demokrácia kerekei ott is csikorognak.
Az amerikai informatikust az Egyesült Államokban súlyos törvénysértéssel vádolják. Vlagyimir Putyin orosz elnök viszont közölte, hogy nem adják ki az informatikust, bár ezt Washington többször kérte.
A Kreml az év végére tartogatta saját meglepetését. Putyin december 19-én bejelentette, hogy megkegyelmez Mihail Hodorkovszkijnak. Másnap, 20-án már szabadon is engedték az elnök legnagyobb ellenfelének tartott liberális gondolkodású orosz üzletembert. Hodorkovszkij 10 év büntetõtábor után Németországban kijelentette: nem kíván harcba szállni a politikai hatalomért, de küzdeni fog az Oroszországban raboskodó politikai foglyok szabadon bocsátásáért. December 25-én az orosz legfelsõbb bíróság elnöke utasítást adott arra, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának határozata értelmében újra kell tárgyalni Hodorkovszkij és üzlettársa, Platon Lebegyev büntetõügyeit.
Putyin másik nagy politikai ellenfelét, Alekszej Navalnijt is jogi eszközökkel sikerült egy idõre kiszorítani a belpolitikai küzdõtérrõl. Az ellenzéki politikust sikkasztás vádjával júliusban 5 év letöltendõ börtönbüntetésre és milliós kártérítésre ítélték. Minthogy Navalnij fellebbezési tárgyalását csak októberben tartották meg, a politikus részt vehetett a szeptember 8-i moszkvai fõpolgármester-választáson, amelyen a második legtöbb szavazatot kapta, de nem ismerte el a szavazás eredményét csalásra hivatkozva. A Navalnij ügyében a nyáron kiszabott büntetést októberben felfüggesztett szabadságvesztésre enyhítették, de a politikus ellen újabb csalási ügyben indítottak büntetõeljárást.
Erre az évre kifulladt a Putyin nevével fémjelzett hatalom elleni, 2011-2012-ben még több tízezer embert megmozgató ellenzéki tiltakozó mozgalom. Egyik fõ szervezõje, Szergej Udalcov ellen tömeges zavargás elõkészítése és a hatalom megdöntésére irányuló szervezkedés vádjával folyik büntetõeljárás.
Még tart a büntetõeljárás azok ellen is, akiket azzal vádolnak, hogy a tavaly májusi moszkvai Bolotnaja téri tüntetésen rátámadtak a karhatalmistákra. Közülük csak néhányat mentesít a felelõsségre vonás alól az orosz parlament által az év végén elfogadott amnesztiatörvény. A közkegyelem révén szabadult ki december 23-án a javító-nevelõ táborból Pussy Riot orosz punkegyüttes tavaly elítélt két tagja is.
Az orosz törvényhozás az idén folytatta a jogvédõk által Oroszországban és külföldön egyaránt bírált gyakorlatot. Júniusban elfogadta a homoszexualitás kiskorúak körében való népszerûsítését tiltó és szankcionáló törvényt, majd a képviselõk megszavazták annak a tiltását is, hogy külföldi egynemû párok orosz gyermekeket fogadjanak örökbe.
Politikusok és jogvédõk amiatt is bírálják az orosz vezetést, mert nem nyitott a hatalommal elégedetlenek felé. A Kreml a társadalmi párbeszédet a Putyin által kezdeményezett és létrehozott Orosz Népfront útján képzeli el, amely szakértõk szerint csak az elnök szavazóbázisának fenntartását és bõvítését szolgálja.
Idén többször is elterjedt az orosz sajtóban, hogy lebeg a pallos a Dmitrij Medvegyev vezette orosz kormány felett. Májusban, harmadik államfõi ciklusa egyéves évfordulóján Vlagyimir Putyin keményen bírálta a kabinetet, mert az szerinte nem teljesítette tavaly meghirdetett elnöki programját. Független szakértõk már 2012-ben felvetették, hogy a tervek túlzóak, a megvalósításukhoz szükséges milliárdokat nem tudja elõteremteni a gyengén teljesítõ orosz gazdaság, és a költségvetésre túl nagy terhet ró a hadsereg korszerûsítése.
Decemberben újra arról írt az orosz sajtó, hogy Vlagyimir Putyin a szocsi téli olimpiát követõen menesztheti a kormányt. Az államfõ december 12-én tartott évértékelõ beszédében elismerte, hogy a gazdasági fejlõdés lelassult, de ezt nem tartotta elegendõ indoknak ahhoz, hogy az általa meghirdetett, számos szociális intézkedést is tartalmazó program ne teljesüljön.
,
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!