A Fþvårosi FþßgyÊszsÊg az orszåg legnagyobb lÊtszåmú ßgyÊszi szervezete. Itt dolgozik a mintegy kÊtezer magyar ßgyÊsz csaknem ÜtÜde, Ês råjuk hårul az orszågban elkÜvetett bÝncselekmÊnyek negyede.
    Ibolya Tibor 1994-tþl az VI-VII. kerßleti ßgyÊszsÊgen volt ßgyÊsz, majd 2005-tþl a IV-XV. kerßleti ßgyÊszsÊg vezetþje, 2010-tþl Polt PÊter legfþbb ßgyÊsz kabinetjÊben dolgozott 2012. július 1-jÊig, amikor a Fþvårosi FþßgyÊszsÊg megbízott vezetþje lett. IdÊn december 1-jÊtþl hatårozatlan idþre kinevezett fþvårosi fþßgyÊsz.
    Az új vezetõ a fõügyészség munkaterheirõl szólva elmondta: különösen a Budapesti Nyomozó Ügyészségen volt nehéz a helyzet, de munkaerõ-átcsoportosítással másfél éve alatt az egy nyomozó ügyésznél egyszerre lévõ ügyek számát 90-rõl 20-25-re sikerült csökkenteni. Ibolya Tibor azt is elrendelte, hogy a fõvárosban minden ügyészségi vezetõnek - a fõügyészt is beleértve - havonta legalább egyszer tárgyalnia kell. Ennek az intézkedésnek az üzenete, hogy a vezetõk nem szakadhatnak el a tárgyalótermektõl még egy ilyen nagy szervezetnél sem.
    A szakmai újítåsokról szólva kiemelte: nem muszåj mindent bírói útra terelni. A bßntetþeljårås nem feltÊtlenßl csak attól lehet eredmÊnyes, hogy elítÊlÊssel zårul, nem minden ßgyben cÊlravezetþ hagyomånyos vådemelÊssel elindítani egy tÜbbÊves procedúråt, szßksÊg van a bßntetþeljåråsi tÜrvÊnyben szabålyozott alternatív megoldåsok jelenleginÊl szÊlesebb kÜrÝ alkalmazåsåra.
    Kisebb súlyú cselekmÊnyeknÊl eredmÊnyes lehet a vådhalasztås: az ßgyÊsz nem viszi bírósåg elÊ az ßgyet, ha úgy ítÊli meg, hogy ez a gyanúsított jÜvþbeni magatartåsåra kedvezþ hatåssal lehet; ha pedig a vådhalasztås Êvei alatt az Êrintett nem kÜvet el semmit, akkor az eljåråst szankció nÊlkßl megszßnteti. Egy måsik lehetþsÊg a kÜzvetítþi eljårås, amely kßlÜnÜsen kÜzlekedÊsi bÝncselekmÊnyeknÊl vålt be. LÊnyege, hogy kisebb súlyú cselekmÊny esetÊn a sÊrtett Ês az elkÜvetþ kÜzÜtt megegyezÊs jÜhet lÊtre vagyoni vagy mås jellegÝ jóvåtÊtellel. Ennek feltÊtele a sÊrtett hozzåjårulåsa Ês az ßgyÊszi dÜntÊs.
    Az ßgyek egy måsik csoportjånål, amelyek lehetnek súlyosabb cselekmÊnyek, åm miutån tettenÊrÊs volt, vagy rendelkezÊsre åll a beismerþ vallomås, kÜnnyebb a bizonyítås, mår egy vagy legfeljebb kÊt tårgyalåson meghozható a bírói dÜntÊs. Ezek a gyorsított eljåråsnak is nevezett bírósåg elÊ ållítåsok. Jellemzþen kÜzterßleten elkÜvetett cselekmÊnyekrþl, pÊldåul garåzdasågról, futballhuligånokról vagy Êppen korrupcióba keveredett rendþrÜkrþl van szó ezekben az ßgyekben. A gyorsított eljåråsnak nagyobb a visszatartó hatåsa a hagyomånyos eljåråsnål, mert a bÝnt gyorsan kÜveti a bßntetÊs, amely råadåsul nem lehet pusztån azÊrt enyhÊbb az indokoltnål, mert rÊgóta húzódik az ßgy. A fþßgyÊsz jelentþs eredmÊnynek tartja, hogy a bírósåg elÊ ållítåsok arånya az Üsszes vådemelÊsek kÜzÜtt gyakorlatilag a nullåról måsfÊl Êv alatt 17 szåzalÊkra emelkedett, kÜszÜnhetþen annak is, hogy Ünålló csoport jÜtt lÊtre az ilyen ßgyekre.
    A fþßgyÊsz szerint ilyen módszerekkel a hagyomånyos vådemelÊseket akår az Üsszes ßgy 50 szåzalÊka alå is lehet szorítani, Ês valóban csak azokban az ßgyekben lefolytatni a rendes bírósågi eljåråst, ahol ezt a cselekmÊny súlya, az elkÜvetþ veszÊlyessÊge Ês az ßgy bonyolultsåga, bizonyítås nehÊzsÊgei indokoljåk.
    A Biszku-ßgyrþl elmondta: mår måsfÊl Êvtizede is vizsgåltåk, de akkor nem låttak lehetþsÊget a bßntetþjogi felelþssÊgre vonåsra. A mostani vådemelÊst rÊszben egy új jogi megkÜzelítÊs tette lehetþvÊ, amely nemzetkÜzi jogi egyezmÊnyeken alapul, Ês mintåja az NDK egykori pårtvezetþinek nÊmetorszågi elítÊlÊse. Ennek lÊnyege, hogy a pårtållam idejÊn kiadott pårtutasítås gyakorlatilag parancsnak tekinthetþ, Ês ha az alapjån embereket Ültek meg vagy båntalmaztak, akkor azÊrt a parancs kiadója is bßntetþjogi felelþssÊggel tartozik.
    A Biszku- Ês a Csatåry-ßgy - amelyben egy måsodik vilåghåború alatt zsidók emberekkel kegyetlenkedþ rendþr ellen emeltek vådat - azt mutatja: nincs kettþs mÊrce, a bÝnt a tÜrvÊnyeknek megfelelþen bßntetÊsnek kell kÜvetnie, ha tehåt az ßgyÊszsÊg ållåspontja szerint bÝncselekmÊny tÜrtÊnt, Ês bizonyítható, hogy ki kÜvette el, vådat kell emelni, hogy bírósåg dÜnthessen a bßntetþjogi felelþssÊgrþl. Az csupån bßntetÊskiszabåsi szempont lehet, hogy mennyi idþ telt el a cselekmÊny elkÜvetÊse óta, illetve håny Êves, milyen egÊszsÊgi ållapotú az elkÜvetþ - hangsúlyozta a fþßgyÊsz.
    Az 1990-es Êvek måsodik felÊben elkÜvetett Ês nemrÊg vådemelÊssel bírósågra kerßlt Prisztås-, illetve Fenyþ-gyilkossågra, tovåbbå a szintÊn måsfÊl Êvtizede tÜrtÊnt, nÊgy halålos åldozatot kÜvetelþ AranykÊz utcai robbantås nyomozåsåra vonatkozó kÊrdÊsre a fþßgyÊsz azt mondta: az úgynevezett "dÜglÜtt ßgyek" megoldåsånak kulcsa egyfelþl a kriminåltechnika gyors fejlþdÊsÊben, måsfelþl az elkÜvetþk, tanúk kÜzÜtti viszonyok idþ múlåsåval bekÜvetkezþ våltozåsåban kereshetþ.
    Úgy látja, a krimináltechnikai forradalomnak egyes országokban már a túlhajtásai is tapasztalhatók. A tévésorozatról CSI-effektusnak nevezik a szakirodalomban azt a jelenséget, hogy a laikusok mindenáron döntõ tárgyi bizonyítékokat akarnak látni, pedig a legkorszerûbb technikát sem szabad fetisizálni. A bûncselekmények indítéka a nyomozás egyik alapkérdése, szakmai körökben úgy tartják: mondd meg az indítékot, és megmondom az elkövetõt. Az indítékokról azonban a legritkább esetben lehet tárgyi bizonyítékok alapján tudomást szerezni. Ehhez fõként tanúk, tettestársak adhatják meg a magyarázatot - mondta Ibolya Tibor.