(MTI) - Csodálatos korban van a 15 éves Nemzetközi Ûrállomás (ISS), amely akár még ugyanennyi idõt szolgálhat a világûrben - ezt Fjodor Jurcsihin, az ISS 37. legénységének orosz parancsnoka az MTI kérdésére jelentette ki a Moszkvához közeli Csillagvárosban pénteken tartott tájékoztatón.
Az orosz ûrhajós hozzátette, sajnos nem ünnepelték meg az ûrállomás "születésnapját", de azt hangsúlyozta: reméli, hogy minden külföldi ûrhivatal, a Nemzetközi Ûrállomás programjában együttmûködõ partnerek józan döntést hoznak és folytatják a létesítményen a munkát. "Bûn lenne, ha az emberiség elveszítene egy ilyen csodálatos platformot, ahol a különbözõ kultúrájú, nemzetiségû, tudományos nézetû emberek együtt dolgoznak együtt. Az emberiség számára valószínûleg a legvilágosabb példa arra, hogyan kell együtt munkálkodni" - emelte ki Jurcsihin.
Olasz kollégája, Luca Parmitano hozzátette, hogy az ûrállomás jól mûködik, és számára hihetetlen, álomszerû rajta a munka. Arról is beszélt az MTI kérésére, hogy a NASA szakemberi még vizsgálják, július 16-án, a második ûrsétája során mi okozta, hogy a sisakjába víz szivárgott. Az olasz asztronautának emiatt meg kellett szakítania kint tartózkodását, de elmondta, egy percre sem gondolta, hogy az élete veszélyben lenne. Társai összehangoltan, gyorsan segítették visszatérni az ûrállomásra.
Az emberiség történelmében a legdrágább tudományos projekt és a legnagyobb ember alkotta kozmikus mûtárgy 2020-ig üzemelni fog, errõl megszületett a határozat - erõsítette meg Szergej Krikaljov. A Jurij Gagarinról elnevezett ûrhajóskiképzõ központ parancsnoka különösen a szívén viseli az ISS sorsát, hiszen részt vett a létesítmény építésében, és tagja volt a Nemzetközi Ûrállomásra 2000. november 2-án érkezett elsõ tényleges legénységnek. Társai: William Shepherd amerikai és Jurij Gidzenko orosz ûrhajósok voltak. Krikaljovék akkor több mint 140 napot töltöttek az ISS-en.
A Nemzetközi Ûrállomást 1998. november 20-án kezdték építeni, de a 15 év alatt számos modult kapcsoltak hozzá. Az amerikai szegmens készen van, az oroszt még egy modullal bõvíteni fogják - mondta el Szergej Krikaljov.
Fjodor Jurcsihin említést tett arról is, hogy Charles Simonyi, az ISS magyar származású ûrutasa által felvitt berendezések még mindig ott vannak az ISS fedélzetén, folytatják az õ kísérleteit, és azok a könyvek is megvannak, amelyeket Simonyi az ûrállomás könyvtárának adott. "Így a magyar nyom ott van a fedélzeten"- tette hozzá az orosz ûrhajós.
A magyar származású, Egyesült Államokban élõ neves számítógépes programfejlesztõ két alkalommal, 2007-ben és 2009-ben is járt a Nemzetközi Ûrállomáson.
Fjodor Jurcsihint és társait, Karen Nyberg amerikai és Luca Parmitano olasz asztronautákat majdnem hat hónapos küldetésük és visszatérésük alkalmából köszöntötték az ûrhajós központban. A legénység a Szojuz TMA-09M ûrhajón május 28-án indult és november 11-én tért vissza a Földre. Õk hozták vissza a szocsi olimpiai fáklyát is az ISS-rõl, amellyel 2014. február 7-én meggyújtják majd az olimpiai stadion nagy lángját.
,
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!