Diplomácia |
---|
(MTI) - A Külügyminisztérium határozottan elítéli a kínai Jünnan tartomány fõvárosában, Kunmingban elkövetett merényletet és részvétét fejezi ki az áldozatok családtagjainak - tájékoztatta a tárca hétfõn az MTI-t. | |
| |
| |
| |
| |
|
MTI hírek |
---|
| Külföld |
| | Magyarország |
| | EU |
| | Külföld |
| | Magyarság |
| | Sport |
| | Tudomány |
| | Külföld |
| | Sport |
| | Egészségügy |
| | Labdarúgás |
| | Bûnügy |
| | Baleset |
| |
Magyar nagykövet: visszalépést hozhat a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó horvát népszavazás
MTI
2013 December 11, Wednesday
A jelenlegi horvát nyelvhasználati szabályozáshoz képest visszalépésnek tekintené Magyarország, ha sikeres lenne az a horvát népszavazás, amely a kisebbségi nyelvhasználatról szóló jog elismeréséhez szükséges, törvényben meghatározott kisebbségi...
|
(MTI) - A jelenlegi horvát nyelvhasználati szabályozáshoz képest visszalépésnek tekintené Magyarország, ha sikeres lenne az a horvát népszavazás, amely a kisebbségi nyelvhasználatról szóló jog elismeréséhez szükséges, törvényben meghatározott kisebbségi arány megváltoztatásáról szólna - mondta Iván Gábor zágrábi magyar nagykövet szerdán a horvát közszolgálati televízió (HRT) késõ esti híradójában. Kijelentette, hogy véleménye szerint az, amit a referendummal el akarnak érni - vagyis hogy a kétnyelvûséget csak azokon a településeken engedélyezzék, ahol egy nemzeti kisebbség aránya meghaladja a lakosság 50 százalékát - nincs összhangban Horvátország nemzetközi kötelességeivel. A horvát alkotmány jelenleg azokon a településeken engedélyezi a kétnyelvûséget, ahol egy nemzeti kisebbség aránya meghaladja a lakosság egyharmadát, a népszavazási kezdeményezéssel ezt az arányt kívánják 50 százalékra emelni. Iván Gábor szerint nehéz lenne elfogadni, hogy például Hercegszõllõs (Knezevi Vinogradi) járásban - ahol a magyarok aránya meghaladja a 30 százalékot - megváltozzanak a nyelvhasználat eddigi szabályai. A nagykövet emlékeztetett arra, hogy a magyar jogszabályok szerint a Magyarországon élõ nemzetiségek nyelvhasználati jogai már azokon a településeken is érvényesülnek, ahol a kisebbség aránya eléri a 10 százalékot. Magyarországon több mint 50 olyan település van - emelte ki Iván Gábor -, ahol magyar és horvát nyelvû feliratok is találhatók. A nyelvhasználatról szóló népszavazást egy, a vukovári horvátok jogainak védelmében alakult, és a szerb kisebbség ellen fellépõ szervezet kezdeményezte. A referendummal azt szeretnék elérni, hogy a kelet-horvátországi Vukováron ne lehessen cirill és latin betûs kétnyelvû feliratokat kihelyezni. A kétnyelvû feliratok elleni tiltakozások még a nyáron kezdõdtek a városban, a kihelyezett táblákat többször is leszerelték. A tiltakozók azt sérelmezték, hogy a cirill betûs feliratok a délszláv háborúk (1991-1995) pusztításaira emlékeztetik õket. Az alkotmány azonban jelenleg lehetõvé teszi a táblák kihelyezését, mert Vukováron a szerb kisebbség aránya meghaladja a 33 százalékot. A HRT híradójának nyilatkozó más diplomaták is arra figyelmeztettek, hogy a kezdeményezés sikere esetén nemcsak a szerb kisebbség jogai sérülnének, a szabályozás ugyanis a többi nemzetiségre is vonatkozna, így a Horvátországban élõ magyar, cseh és szlovák közösség jogai is csorbulnának. A Vecernji List címû horvát napilap hétfõn diplomatákra hivatkozva azt írta, hogy a kisebbségi jogok sérülése mellett Horvátország figyelmen kívül hagyná például a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját is, illetve teljesen megszûnne a többnyelvûség Horvátországban, hiszen ha valamely területen élõ nemzeti közösség aránya meghaladja az ötven százalékot, akkor az már nem minõsül kisebbségnek.
|
|
Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor egy kattint�ssal nyithat a cikkhez f�rumos t�m�t. |
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!