Történelem |
---|
(MTI) - Hadijátékon idézik fel szombaton a magyarok által sikeresen megvívott szolnoki csatát, amely 1849. március 5-én a szabadságharc dicsõséges tavaszi hadjáratának kezdetét jelentette - mondta Szalay Ferenc, Szolnok fideszes polgármestere az ... | |
| |
| |
| |
| |
|
MTI hírek |
---|
| Külföld |
| | Magyarország |
| | EU |
| | Külföld |
| | Magyarság |
| | Sport |
| | Tudomány |
| | Külföld |
| | Sport |
| | Egészségügy |
| | Labdarúgás |
| | Bûnügy |
| | Baleset |
| |
Csáky Pál: Trianon rablóbéke volt
MTI
2013 November 07, Thursday
(MTI) – Csáky Pál, Szlovákia volt miniszterelnök-helyettese szerint Trianon rablóbéke volt, Közép-Európa máig tartó konfliktusai pedig abból adódnak, hogy az elsõ világháború után kialakított politikai határok nem fedték az etnikai határokat. ...
|
(MTI) - Csáky Pál, Szlovákia volt miniszterelnök-helyettese szerint Trianon rablóbéke volt, Közép-Európa máig tartó konfliktusai pedig abból adódnak, hogy az elsõ világháború után kialakított politikai határok nem fedték az etnikai határokat. A politikus ezt csütörtökön Veszprémben mondta az elsõ bécsi döntés 75. évfordulója alkalmából rendezett kétnapos nemzetközi konferenciát megnyitó beszédében.
Csáky Pál, aki a Magyar Közösség Pártjának elnökségi tagja is, hangsúlyozta, hogy az elsõ világháború után a nemzetek önrendelkezési jogát megtagadták a magyarokról, és bizonyos fokig a németektõl is. A Laczkó Dezsõ Múzeum és a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége szervezésében létrejött tanácskozáson a politikus úgy fogalmazott, hogy a sem az Egyesült Államok, sem a Szovjetunió által nem ratifikált trianoni békére adott reakciók voltak a bécsi döntések, s etnikai szempontból kétségkívül igazságosabb határokat hoztak létre, mint amelyek az elsõ és a második világháború után kialakultak. Szerinte szlovák, román vagy szerb szempontból úgy tûnhet, mintha a történelem 1918-ban, vagy 1920-ban kezdõdött volna, de ez a szemlélet elfogadhatatlan. "Ha pedig azt nézzük, hogy ki hogyan viselkedett, vagy viselkedik a saját kisebbségeivel kapcsolatban, akkor azt látjuk, hogy elõszeretettel alkalmaznak kettõs mércét" - jelentette ki. Úgy vélte, hogy a magyarok a külhoni magyarok helyzetét alapvetõen emberi jogi és kisebbségi kérdésnek látják, az Osztrák-Magyar Monarchia utódállamai azonban hatalmi és biztonságpolitikai kérdésnek tekintik. Értékelése szerint ezért is alkalmazták és alkalmazzák a magyarság ellen az asszimilálás rejtett vagy durva módszereit. Némedi Lajos (Fidesz-KDNP), Veszprém alpolgármestere a konferencia elején mondott köszöntõjében azt mondta, azért is sorfordító az elsõ bécsi döntés, mert visszaadta Magyarországnak a Felvidék egy részét, de ugyanakkor elmérgesítette a magyar-szlovák viszonyt. 1938. november 2-án a bécsi Belvedere-kastélyban Ribbentrop német és Ciano olasz külügyminiszter hirdette ki az elsõ bécsi döntést. Ez lényegében az etnikai revíziót valósította meg: Szlovákia csaknem kizárólag magyarok lakta déli részén 11 927 négyzetkilométernyi területet adott vissza, ahol a 869 299 lakos 86,5 százaléka volt magyar és csak 9,8 százaléka szlovák (az új határokon túl 67 ezer magyar maradt).
|
|
Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor egy kattint�ssal nyithat a cikkhez f�rumos t�m�t. |
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!