(MTI) - A kommunizmus az ember és az emberiség elleni bûn volt, a magyaroknak pedig jó okuk van ezt nem elfelejteni - jelentette ki Kövér László a kommunista diktatúra áldozatainak emlékére emelt szobor avatóünnepségén kedden Nyíregyházán.
Az Országgyûlés elnöke az egykori állampárt, az MSZMP volt székházában elmondott beszédében hangsúlyozta: az emberiség elleni bûnök nem akkor teljesednek be, amikor elkövetik õket, hanem akkor, amikor megfeledkeznek róluk. "Azért avatjuk fel Nyíregyházán ezt az emlékmûvet és tettük emléknappá február 25-ét, mert nem akarjuk elfeledni az áldozathozatalt, nem akarjuk, hogy a jövõ magyar nemzedékei is kárvallottjai legyenek a kommunizmus történelmi örökségének" - fogalmazott Kövér László. Hozzátette: a magyaroknak jó okunk van nem elfelejteni a kommunizmust, mert annak nyomasztó gazdasági, politikai és lelki örökségének terhét a mai és a következõ nemzedékek is kénytelenek viselni mindaddig, amíg ezt a "sorvasztó örökséget" közös erõvel nem sikerül végleg felszámolni. A Szarvas utcai korábbi pártszékház dísztermében, több száz érdeklõdõ elõtt elmondott beszédében Kövér László kifejtette, a magyaroknak - európai sorstársaikkal együtt - sok okuk van emlékezni. A náci háborús bûnöket a nürnbergi perben kérték számon az elkövetõktõl, addig a kommunizmus nevében elkövetett bûnös számonkérése a mai napig nem történt meg Európában - mondta. A kommunizmus millió halálos áldozata, és a rendszer vérengzését túlélõ tízmilliók szenvedése - ellentétben a nácizmussal - mai napig sem elegendõ ahhoz, hogy az áldozatok és utódaik éppúgy jogosultak legyenek az igazságtételre és szenvedéseik elismerésére - hangsúlyozta Kövér László. Hozzátette, ez a "kettõs mérce" az egyik legfontosabb oka annak, hogy a múlt értékelése továbbra is megosztja, Nyugatra és Keletre szakítja Európát, és nem tud kialakulni egy legalább morálisan egységes Európa.
A házelnök szerint ehhez Nyugat teljes politikai osztályának kellene elszámolnia a bûnnel, amelyet elõdeik követtek el azzal, hogy a második világháborút lezáró paktumokkal országokat és népeket dobtak "Sztálin csizmája alá." Nem tud, mert a nyugat baloldali értelmiségének jelentõs részének szembe kellene néznie a saját múltával - tette hozzá. Az Országgyûlés elnöke beszédében hangsúlyozta, Magyarország mindennapjait és holnapját meghatározza és korlátozza, hogy a kiépített négy évtizedes uralkodásuk utolsó évtizedeiben a magyarországi kommunisták szándékosan és tudatosan eladósították Magyarországot, ez pedig kényszerpályára állította a teljes magyar rendszerváltozást. "Az MSZMP kommunistái állították fel azt az adósságcsapdát, ami rabul ejtette a magyarok életlehetõségeit, ennek a csapdának a húsba vágó szorítását erõsítette meg a kommunista utódpárt, az MSZP, amikor csak tehette" - fogalmazott Kövér László. Szavai szerint amikor tehették, eladósították a magyarságot "a feje búbjáig", mert az számukra hasznos, mert "pénzügyi jutalékot kaphatnak utána, mert uralmukat könnyebb volt fenntartani az eladósítottakon, mint a szabad embereken".
A házelnök kifejtette, a magyarországi kommunisták és posztkommunisták politikai hagyatéka is káros volt, mivel soha nem tudták a magyar nemzeti érdekeket a "kommunista brancs" érdekei fölé helyezni. Így eshetett meg - folytatta -, hogy 1990 elõtt igyekeztek kirekeszteni a külhoni magyarokat a magyarországi társadalom tudatából, és igyekeztek megbélyegezni azokat, akik az 1956-os forradalmat követõ terror elõl menekülni kényszerültek. A posztkommunisták az európai történelemben addig példátlan módon 2004-ben szembefordították a magyar államot a magyar nemzettel, így több mint húsz évet kellet várni arra, hogy az ideiglenes alkotmány helyett önálló alaptörvénye legyen Magyarországnak - tette hozzá. "A kishitûség, a másodrendûség, az örökös bûntudat keltése a magyarországi kommunista rendszer azon lelki öröksége, amely a rendszer bukása után is fertõzi Magyarországot" - mondta Kövér László. Az elmúlt négy év eredményei a bizonyítékai annak, hogy Magyarország le tudja küzdeni a kommunizmus örökségét, ez pedig ezen az emléknapon a legnagyobb elégtétel lehet minden magyar ember számára - jelentette ki. "Elõdeink áldozathozatala és utódaink iránt érzett felelõsségünk egyaránt arra kötelez, hogy ne felejtsünk, mert aki felejt az legyõzetik, és elvész, aki emlékezik, az diadalt arat" - zárta szavait az Országgyûlés elnöke.
A beszédet követõen Kövér László Kovács Ferenc (Fidesz-KDNP) polgármesterrel, Seszták Oszkárral (Fidesz-KDNP), a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyûlés elnökével, Petneházy Attila és Szilassy Géza fideszes önkormányzati képviselõk társaságában átadta Nagy Lajos szobrászmûvész által készített emlékmûvet a korábbi pártszékház elõtti téren. Az emlékmû egy ötágú csillagokból álló talapzaton vasbeton rácsok között egy gúzsba kötött embert ábrázol. A köztéri alkotás felállítását a Periférián Alapítvány kezdeményezte, az emlékmûállítás több mint 17 millió forintos költségét támogatásból, közadakozásból, jótékonysági estek és aukciók bevételébõl finanszírozták.
Az ünnepség után az Országgyûlés elnöke részt vett a Jósa András Múzeumban létrehozott Építsük a nép országát! címû kiállítás megnyitóján, ahol az 1945 és 1956 közötti évek tárgyi és írásos emlékei láthatóak. Az épület egykori légópincéjében berendezett tárlaton a 1947-ben megtartott kékcédulás választás tárgyai mellett többek között a korábban a Hõsök terén álló irodaházról levert vörös csillagot, valamint a kitelepítések bizonyítékait is megtekinthetik az érdeklõdõk. null
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!