(MTI) - Az isteni részecskeként emlegetett Higgs-bozon létezését megjósoló brit Peter Higgs és a belga Francois Englert kapta megosztva az idei fizikai Nobel-díjat - jelentették be kedden a Svéd Királyi Tudományos Akadémián Stockholmban.
A bizottság indoklása szerint a két tudós annak a mechanizmusnak az elméleti megalapozásáért részesül az elismerésben, amely hozzájárult a szubatomi részecskék tömege eredetének megértéséhez, és amelyet nemrégiben megerõsítettek a megjósolt elemi részecske felfedezésével az Európai Nukleáris Kutató Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetõjének (LHC) ATLAS- és CMS-kísérleteiben.
A Higgs-mechanizmus úgy egészíti ki a standard modellt, hogy megteremti a tömegeket. Nélküle az elemi részecskéknek nincs tömegük. Peter Higgs úgy vélte, hogy a kérdéses részecske betölti a rést a természet alapvetõ mûködését leíró standard modellben, amely az elektromágneses, a gyenge és az erõs kölcsönhatást együttesen leíró kvantumtérelmélet.
A többi részecske tömegéért felelõs bozon létezését 1964-ben több tanulmányban összesen hat tudós jósolta meg és az 1980-as évektõl keresik a tudósok. Francois Englert 2011-ben elhunyt honfitársával, Robert Brout-val együtt jutott arra a következtetésre, amelyet Peter Higgs is levont kutatásai eredményébõl, vagyis hogy kell lennie egy olyan részecskének, amely felelõs a többi tömegéért. A három elméleti fizikus azonban akkor még csak megjósolni tudta a bozon létezését. Noha Brout és Englert tanulmánya jelent meg 1964-ben elsõként, a témában másodikként publikáló Higgs volt az, aki egyértelmûen megjósolta a részecske létezését. (Hasonló elgondolásait fogalmazta meg nem sokkal késõbb az amerikai Carl Hagen és honfitársa, Gerald Guralnik, illetve a brit Tom Kibble, az õ tanulmányaikat viszont kevesebbet idézték az azóta eltelt évek során.) A részecske a Higgs-bozon nevet kapta, a köznyelvben azonban csak isteni részecskeként emlegetik, noha ezt Higgs kifejezetten ellenzi.
Peter Higgs neve már felbukkant az esélylatolgatásokban tavaly is, miután a CERN 2012 júliusában bejelentette, hogy nagy bizonyossággal megtalálta a bozont. Az elõzetes adatok ugyanakkor megerõsítésre szorultak, ez pedig csak idén tavasszal történt meg. A szervezet két független kutatócsoportja, a CMS- és az ATLAS-kísérlet felelõsei idén márciusban hangsúlyozták: valóban egyre inkább úgy tûnik, hogy a 2012-ben azonosított bozon az "isteni részecske".
Mivel más szubatomi részecskék is produkálhatták a Higgs-bozon létének bizonyítékaként értékelt jelenségeket, a bizonyítottságnak nagyon erõsnek kell lennie. 2012 júliusában a CERN fizikusai 5 szigma bizonyosságról beszéltek felfedezésük kapcsán. A szigma a részecskefizikai kísérletek bizonyosságát jelzõ érték. A skálán az 1-es még véletlenszerû statisztikai ingadozás is lehet az adatokban, a 3 szigma már bizonyítéknak számít, de csak 5 szigmánál mondják ki a felfedezés szót. Ez azt jelenti, hogy kevesebb mint egy a millióhoz a valószínûsége, hogy az eredményeket valamilyen statisztikai fluktuáció váltotta ki.
Az, hogy a fizikai Nobel-díjat tisztán elméleti munkáért ítélték oda, rendkívül szokatlannak számít. A Svéd Királyi Tudományos Akadémia a hagyományoktól eltérõen egy órával elhalasztotta a döntés bejelentését, vélhetõen azért, mert elhúzódott a bizottság szavazása a nyertesekrõl.
Az elismerést, amellyel összesen 8 millió svéd korona (272,3 millió forint) is jár, hagyományosan december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.
,
Hírközpont
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!