(MTI) - Elindította a Horvátország csatlakozási szerzõdésében lefektetett szankciós eljárást az Európai Bizottság az európai elfogatóparancs "nem megfelelõ alkalmazása" miatt - tudatta szerdán délben a brüsszeli testület a Twitter közösségi oldalon.
Mina Andreeva, az igazságügyi kérdésekért felelõs szóvivõ a brüsszeli testület szokásos déli sajtótájékoztatóján közölte: az elsõ lépés az eljárásban az, hogy a bizottság egyeztet a tagállamokkal, amelyeknek 10 napjuk van arra, hogy kifejtsék álláspontjukat a kérdésben.
A szankciók kezdeményezésérõl szóló írásos közleményben az Európai Bizottság megerõsítette azokat a korábbi értesüléseket, hogy a Zágráb számára elkülönített, úgynevezett schengeni pénzalapok folyósítását függeszthetik fel, amelyeket Horvátország elvben a határok nélküli utazást lehetõvé tévõ schengeni övezethez való csatlakozás elõkészítésére, a határvédelem fejlesztésére és az ezzel kapcsolatos infrastruktúra kiépítésére fordíthat. Emellett Horvátország fokozott ellenõrzés alá is kerülhet, bár ennek lehetõségét a horvát csatlakozási szerzõdés konkrétan nem említi.
A hivatkozott, 39. cikk azt mondja ki, hogy a belépést követõ három évben az Európai Bizottság saját vagy egy másik tagállam - indoklással ellátott - kezdeményezésére, a tagállamokkal folytatott egyeztetést követõen "megfelelõ intézkedéseket" hozhat, ha Zágráb súlyos hiányosságokat mutat uniós kötelezettségei teljesítésének terén. A szankciók csak a szükséges ideig lehetnek érvényben, és amint a hiányosságok elhárulnak, meg kell õket szüntetni, de ha indokolt, a hároméves idõszak után is fenntarthatók - mondja ki a szerzõdés.
"A fokozott ellenõrzés azt jelentheti, megkérhetjük Horvátországot, hogy számoljon be arról, hogyan alkalmazza az uniós jogot a bel- és igazságügyi együttmûködés terén, vagy hogyan használ fel bizonyos pénzeket, de errõl még nem született konkrét döntés, így részletekkel sem szolgálhatok" - fogalmazott Andreeva.
Diplomáciai források szerint 80 millió eurónyi összegrõl lehet szó.
A bizottság emlékeztetett, hogy Brüsszel a nyár folyamán többször is figyelmeztette Zágrábot, és világossá tette, hogy a probléma gyors és feltétel nélküli megoldását követeli. Pár hete úgy tûnt, Zágráb hajlik a megállapodásra, mert bár a határidõ lejárta után, de válaszolt Brüsszelnek az ügyben. A bizottság most azt is nyilvánosságra hozta, hogy Horvátország jelezte: hajlandó összhangba hozni a kifogásolt törvényt az uniós joggal, azzal a feltétellel, ha a módosításnak csak jövõ július 15-én kell hatályba lépnie.
"Ez a hosszú késlekedés indokolatlan. Idén júniusban Horvátországnak mindössze pár napra volt szüksége ahhoz, hogy - három nappal uniós csatlakozása elõtt - úgy módosítsa a törvényt, hogy az ellentmondjon az európai elfogatóparancs szabályainak. A jogszabály visszaállításának sem lenne szabad ennél több idõt igényelnie" - közölte a horvát feltételre válaszul a bizottság.
A horvát parlament június végén úgy módosította az európai elfogatóparancs végrehajtásáról szóló horvát jogszabályt, hogy csak azokat az embereket kell ilyen dokumentum alapján más uniós országoknak kiadnia, akiket 2002. augusztus 7. után elkövetett bûncselekmények miatt keresnek. Az említett napon lépett hatályba az európai elfogatóparancs jogintézménye. A módosításról Zágráb nem egyeztetett Brüsszellel.
A törvénymódosítás értelmében Zágráb nem köteles elfogni és kiadni Németországnak Josip Perkovicot, az egykori jugoszláv titkosszolgálat, az UDBA korábbi tisztjét, aki a német hatóságok szerint 1983-ban kiadta a parancsot, hogy a jugoszláv titkos ügynökök öljenek meg egy, az NSZK-ban élõ jugoszláv-horvát emigránst.
,
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!