(MTI) - A pĂŠnteki hatĂĄridĂľig nem vĂĄlaszolt HorvĂĄtorszĂĄg az EurĂłpai BizottsĂĄg aggĂĄlyaira a horvĂĄt tĂśrvĂŠnyhozĂĄs ĂĄltal elfogadott Ăşgynevezett Lex Perkovic-csal kapcsolatban, ezĂŠrt az Ăźgyet Viviane Reding a brĂźsszeli testĂźlet plĂŠnuma elĂŠ viszi - kĂśzĂślte Mina Andreeva, az alapjogi ĂŠs igazsĂĄgĂźgyi biztos szĂłvivĂľje hĂŠtfĂľn.

    A horvåt parlament, a szåbor mindÜssze nÊhåny nappal Horvåtorszåg uniós csatlakozåsa elþtt módosította az európai elfogatóparancs vÊgrehajtåsåról szóló horvåt jogszabålyt, mÊgpedig úgy, hogy csak azokat az embereket kelljen ilyen dokumentum alapjån mås uniós orszågoknak kiadnia, akiket 2002. augusztus 7. utån elkÜvetett bÝncselekmÊnyek miatt keresnek. A módosítåsról Zågråb nem egyeztetett Brßsszellel.
    A tÜrvÊnymódosítås ÊrtelmÊben Zågråb nem kÜteles elfogni Ês kiadni NÊmetorszågnak Josip Perkovicot, az egykori jugoszlåv titkosszolgålat, az UDBA koråbbi tisztjÊt, aki a nÊmet hatósågok szerint 1983-ban kiadta a parancsot, hogy a jugoszlåv titkos ßgynÜkÜk Üljenek meg egy, az NSZK-ban Êlþ jugoszlåv-horvåt emigrånst. Brßsszel szerint a módosítås uniós jogot sÊrt, ezÊrt annak visszavonåsåt kÜveteli.
    "Ez a jogsÊrtÊs az igazsågßgyi egyßttmÝkÜdÊs lÊnyegÊt Êrinti, ezÊrt Reding alelnÜk az elsþ adandó alkalommal, mår a jÜvþ heti elsþ formålis talålkozón a biztosok kollÊgiuma elÊ tårja majd a kÊrdÊst" - fogalmazott Andreeva. Ebbe a horvåt csatlakozåsi szerzþdÊs 39. cikke szerinti intÊzkedÊsek lehetþsÊge is beletartozik - tette hozzå a szóvivþ, utalva arra a passzusra, amelynek alapjån Brßsszel "megfelelþ intÊzkedÊseket" hozhat Horvåtorszåg ellen, vagyis szankcionålhatja Zågråbot. Andreeva azt is elmondta, hogy emellett Viviane Reding az uniós igazsågßgyi minisztereket is tåjÊkoztatja majd a helyzetrþl.
    "Ezzel Horvåtorszåg visszaÊlt a tÜbbi tagållam bizalmåval, akik jóhiszemÝen ratifikåltåk Horvåtorszåg csatlakozåsi szerzþdÊsÊt, lehetþvÊ tÊve Zågråb csatlakozåsåt, abban a hitben, hogy Horvåtorszåg az uniós jog egÊszÊt tiszteletben tartja majd, beleÊrtve az európai elfogatóparancs szabålyait is" - jelentette ki Andreeva.
    Arra a kÊrdÊsre, hogyan lehetsÊges, hogy egy-egy uniós orszåg mÊgis mås-mås szabålyok szerint alkalmazza az európai elfogatóparancs elþíråsait, Andreeva råmutatott: e jogintÊzmÊny lÊtrehozåsakor minden akkori tagållamnak joga Ês lehetþsÊge volt arra, hogy a tÜbbi tagorszåggal is egyeztetve mentessÊget kÊrjen egyes elþíråsok alól, vagy engedÊlyt kÊrjen, hogy bizonyos elþíråsokat måshogy alkalmazzon, a kÊsþbb felvett orszågoknak viszont mår erre nem volt módjuk, Horvåtorszåg pedig a csatlakozåsi tårgyalåsokon sem kÊrte, hogy egy idþre åtmeneti szabålyokat alkalmazhasson vagy mentessÊget kaphasson egyes uniós jogszabålyok alkalmazåsånak kÜtelessÊge alól.