(MTI) - A magyarok alkotják a nyolcadik legnagyobb migráns csoportot Ausztriában - olvasható az osztrák Integrációs Alap szerdán ismertetett tanulmányában.
2012 elején 45 589 magyar származású - a meghatározás szerint magyar állampolgárságú személy, vagy Magyarországon született osztrák állampolgár - élt Ausztriában. Mintegy kétharmaduk magyarországi születésû nem osztrák állampolgár, egyharmaduk osztrák állampolgár - áll a bécsi magyar nagykövetségen bemutatott kötetben.
A magyaroké a nyolcadik legnagyobb közösség a 8,7 milliós Ausztriában. A legtöbben, több mint 220 ezren a németek vannak. Szerbiából, Montenegróból és Koszovóból együttesen több mint kétszázezren vándoroltak be. 180 ezer fõ török származású, a román származásúak lélekszámát hetven, a lengyelekét hatvanezerre teszik.
A tanulmány származási ország, és nem nemzetiség alapján vizsgálja az ausztriai magyarságot, így az õshonosként elismert két ausztriai magyar kisebbség - a burgenlandi és a bécsi magyarok - lélekszámára nem tér ki külön.
A magyar állampolgárságú foglalkoztatottak száma az országban élõ magyar származásúakénál magasabb, 47 950 fõ volt 2012-ben.
Az Ausztriában élõ magyar migránsok száma folyamatosan emelkedett az elmúlt éveket vizsgálva - mondta el a szerzõ, Barbara Gruber. A legnagyobb növekedés 2012-ben volt. Míg 2001 és 2008 között 1-4 százalékkal nõtt a magyarországi születésûek lélekszáma, 2011 és 2012 között 9,4 százalékkal - fejtette ki. A növekedés egyik oka - állt a tanulmányban - feltételezhetõen az, hogy 2011 májusában teljes egészében megnyílt az osztrák munkaerõpiac a 2004-ben csatlakozott EU-tagállamok állampolgárai elõtt.
Az osztrák állampolgárság iránti kérelmek száma jelentõsen csökkent az 1990-es évek óta a magyarok körében. 1998-ban 412, 2011-ben 66 magyar kérte honosítását. A kutató szerint ez egyrészt az EU-n belüli szabad utazás jogával, másrészt azzal magyarázható, hogy az 1956-ban kivándoroltak már jóval korábban betöltötték a honosításhoz szükséges feltételeket.
Egy internetes felmérés keretében vizsgálták egyebek mellett a nyelv- és médiahasználati szokásokat is. A közel száz megkérdezett túlnyomó többsége (98 százalék) fontosnak tartotta a német nyelv ismeretét az integráció szempontjából, ugyanakkor kétharmaduk azt is fontosnak ítélte meg, hogy gyermeke, illetve gyermekei megtanuljanak magyarul, noha a német nyelv elsajátítását fontosabbnak tartja.
Többségük (40-70 százalék) csak a német nyelvû médiából tájékozódik. A kétnyelvû, illetve magyar nyelvû médiahasználat azok között jellemzõ, akik tíz évnél kevesebb ideje laknak Ausztriában.
A megkérdezettek háromnegyede azt mondta, hogy nem akar elköltözni Ausztriából. Legnagyobb részük (36 százalék) csak különleges alkalmakkor utazik Magyarországra, 25 százalékuk néhány havonta teszi ezt.
Az összeállításból kiderül az is, hogy a magyarok körében a foglalkoztatottság (72 százalék) meghaladja a migránsok átlagos foglalkoztatottsági arányát (65 százalék), és csaknem azonos az osztrákokéval (74 százalék).
"Bevándorlás nélkül üresek lennének az iskolák, kevesebb lenne a személyzet a kórházakban, és hiány lenne szakácsokból a turizmusban" - mutatott rá a rendezvényen Sebastian Kurz (Osztrák Néppárt) integrációs államtitkár. Kiemelte azt is, hogy az iskolás gyerekek 25 százaléka - Bécsben 60 százaléka - migrációs háttérrel rendelkezik.
"Hiszünk benne, hogy az integráció sikeres lehet, de az nem megy magától" - fogalmazott. Kiemelte, hogy államtitkársága az "integráció teljesítmény által" megközelítés alapján dolgozott ki intézkedéscsomagot. Ebben nagy szerepet kap a gyermekkori németnyelv-oktatás támogatása.
A "teljesítmény-elv" egyébként az osztrák állampolgársági törvény tervezett módosításában is érvényesül. A tervezet szerint a társadalomba jól beilleszkedett külföldiek már hat év után folyamodhatnának osztrák útlevélért. Jelenleg fõszabály szerint tíz év ausztriai tartózkodás után lehetséges a honosítás.
,
Hírközpont
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!