(MTI) - Feltételezhetõen a konzisztórium ülésén jelen lévõket, a kongregáció vezetõit is meglepte XVI. Benedek pápa bejelentése, miszerint február 28-i hatállyal lemond tisztségérõl - mondta Szuromi Szabolcs Anzelm kánonjogász, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) rektora hétfõn az MTI-nek adott interjújában.
Mint mondta, hogy az egyháztörténetben egyetlen olyan esetet lehet ismerni, amikor bizonyíthatóan és ténylegesen lemondott a pápa. Ez 1294-ben történt, V. Celesztin pápa tett hasonló lépést, mielõtt kolostorba vonult. Annak ellenére nem tudunk erre további példákat, hogy a hatályos egyházi törvénykönyv mind a mai napig lehetõséget biztosít arra, hogy a pápai hivatal lemondás útján is megüresedhet, II. János Pál pápa esetében pedig ez többször szóba került, de végül nem következett be - tette hozzá.
A PPKE rektora emlékeztetett arra: V. Celesztin korabeli lemondásának nem lett forradalmi hatása, de az bizonyos, hogy a pápai hivataltól való nem szokványos távozás felhívja a széles közvélemény figyelmét is az esetre. A 21. században, amikor az információ nagyon gyorsan terjed, egy ilyen jelentõségû eseménynek komoly visszhangja lehet, de hogy ez miként hat vissza az egyház életére, nem lehet elõre megmondani - vélekedett.
Szuromi Szabolcs Anzelm kiemelte: a Kánonjogi Kódex - egyházi törvénykönyv - szól a jognyilatkozat-tételi képesség feltételeirõl, ennek alapján pedig a pápa érvényes lemondásához arra van szükség, hogy szabad elhatározásából, külsõ nyomás hatása nélkül tegye azt meg, "ez ebben az esetben nyilvánvaló", mivel a közvélemény nem sejtette, hogy hétfõn XVI. Benedek pápa tesz egy ilyen bejelentést. Ezenkívül a jogszabály nyilatkozik arról is, hogy "megfelelõ módon" és nyilvánosan történjen a bejelentés, de arról nem rendelkezik, hogy ennek írásban vagy szóban kell megtörténnie, a nyilvánosság kritériumának pedig a konzisztóriumi ülés megfelel. A "megfelelõ módon" feltételhez az is hozzátartozik, hogy ne legyen félreérthetõ a lemondás szándéka, hanem egyértelmûen megfogalmazza, ez pedig ugyancsak megtörtént XVI. Benedek bejelentésével - mutatott rá.
Megemlítette, hogy a pápai lemondás hatályba lépése után elkezdõdik a "sede vacante" ("üres trón") idõszaka, amelyet jelenleg a 2010-ben részlegesen módosított 1996-os apostoli konstitúció szabályoz, s ez szól a pápa megválasztásának módjáról is. A 80 év alatti bíborosok pápaválasztó ülését, a konklávét (a szó jelentése: kulccsal összezárt) a pápai széküresedés beállta után húsz nappal meg kell kezdeni. Minden bizonnyal hamar összeülnek majd a pápaválasztó bíborosok, ami annak fényében is valószínûsíthetõ, hogy ma már lehet tudni a széküresedés kezdetének idõpontját, ami február 28., s ez megalapozza a megfelelõ elõkészületek megtételét - jegyezte meg.
A PPKE rektora felhívta a figyelmet arra: a konklávé idõszaka alatt a pápaválasztóknak tilos a külvilággal való mindennemû érintkezés, ami a befolyásolhatóság kizárásán túl az eljárás meggyorsítását is célozza. Ebbõl is következik, hogy minden valószínûség szerint relatíve rövid idõn belül eredményes lesz a konklávé tevékenysége. Hangsúlyozta: a konklávén nem folytathatnak kampányszerû érveléseket egyik vagy másik jelölt mellett, s ez is közrejátszik abban, hogy a pápaválasztás nem húzódik el, ugyanakkor nincsen maximális idõtartama a procedúrának.
Kitért arra is, hogy a szavazatok kétharmados többségét kell elérnie egy jelöltnek az elsõ három forduló valamelyikében ahhoz, hogy pápává válasszák, ezután egy napra felfüggeszthetik a szavazást, de azt követõen is az tekintendõ megválasztottnak, aki a kétharmados többséget elnyerte. A választáson XVI. Benedek maga azért nem vehet részt, mivel már betöltötte a 80. életévet, amely fölött nincs aktív szavazati joga egy bíborosnak.
A mostani szabályozás szerint az a bíboros, aki a pápai trón megüresedésekor még nem töltötte be a 80. életévét, de a konklávé összehívása idõpillanatában már elmúlt 80 éves, még részt vehet aktívan a pápaválasztás ülésein, tehát közülük mindenki szavazhat majd, aki február 28-ig nem tölti be ezt a korhatárt. Ez a szabály azonban nem zárja ki annak elvi lehetõségét, hogy 80 évesnél idõsebb bíborost vagy akár más - a katolikus egyházhoz tartozó - férfit válasszanak új pápává - közölte. Hozzáfûzte: Magyarországról Erdõ Péter bíboros vesz részt a konklávén, míg a 80 évnél idõsebb Paskai László már betöltötte azt a kort, így nem vesz részt a bíborosok pápaválasztó ülésén.
Szuromi Szabolcs Anzelm elmondta: a pápai széküresedés idején a Vatikánban mûködõ kongregációk - amelyek a civil minisztériumoknak felelnek meg (annak ellenére, hogy vezetõik szüneteltetik hivataluk gyakorlását), folyamatosan, a rendes ügymenet szintjén, megszokott módon végzik munkájukat, viszont azokat a külön felhatalmazásokat, amelyeket az elõzõ pápa egyedi jelleggel delegált ezekre a testületekre, erre az idõszakra felfüggesztik.
A legfontosabb funkciót ebben az átmeneti idõszakban a bíborosi testület dékánja tölti be, vagy ha az már elérte a 80. életévet, úgy a legidõsebb választásra jogosult bíboros. Ez utóbbi érvényes a jelen esetben, mivel Angelo Sodano betöltötte a 80. életévet. A bíborosi kollégiumot vezetõ bíboros addig vezeti a testületet, amíg az úgynevezett camerlengót meg nem választják, akinek a feladata a Szentszék anyagi javainak és jogainak a gondozása, valamint a pápaválasztási ügyek koordinálása, irányítása. Emellett az államtitkárságnak is különleges felhatalmazásai vannak, ez a szervezet egyebek mellett tartja a kapcsolatot az Apostoli Szentszék nunciatúráival (nagykövetségeivel).
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!