(MTI) - Görögországnak a nemzetközi hitelprogram szerint esedékes következõ kifizetés elõtt meg kell mutatnia, hogy elkötelezett a reformintézkedések mellett - jelentette ki az euróövezet országainak pénzügyminiszteri csoportját (Eurogroup) elnöklõ Jean-Claude Juncker a miniszterek hétfõi találkozója után Luxembourgban.
A késõ estébe nyúló megbeszélések fõ témája a pénzügyi segítségre szoruló országok, köztük Görögország gazdasági kiigazító intézkedéseinek értékelése volt. Mint a luxemburgi kormányfõ Juncker elmondta, az Eurócsoport megállapította, hogy Görögország az elmúlt hetekben lényegi haladást tudott felmutatni ezen a téren.
Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója szintén megerõsítette, hogy Athénnak sikerült elõrelépnie, de hozzátette: ennél minden téren, azaz a pénzügyek, a strukturális reformok és az adósság csökkentése terén is többre van szükség.
Spanyolország is napirendre került az Eurócsoport pénzügyminiszteri tanácskozásán - számolt be Juncker. Elmondta: megállapításuk szerint a szeptember végén, a spanyol kormány által bemutatott strukturális reformprogram összhangban van az uniós ajánlásokkal, sõt, bizonyos téren túl is teljesíti õket.
Több újságíró is rákérdezett: most, hogy felállt az eurózóna állandó válságkezelõ intézménye, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM), támogatja-e az Eurogroup, hogy Madrid segítséget kérjen ebbõl a forrásból. Juncker azt válaszolta, hogy ezt a spanyol kormánynak kell eldöntenie. Wolfgang Scha:uble német pénzügyminiszter ugyanakkor hétfõn indokolatlannak nevezte Spanyolország megsegítését.
"Spanyolország nem szorul segítségre" - jelentette ki még a találkozó elõtt Scha:uble, majd hozzátette: "Madrid minden szükséges lépést megtesz a költségvetésben és a strukturális reformokat illetõen. Spanyolországnak a bankjaival van gondja, miután az elmúlt évek ingatlanbuborékja kipukkadt. Ezért Spanyolország segítséget kap, hogy a bankjait feltõkésítse."
Ez utóbbiról szólva Jean-Claude Juncker elmondta: a spanyol bankok kockázatelemzése megmutatta, hogy tõkehiányuk valamivel kevesebb, mint 60 milliárd euró, a bankszektor feltõkésítését célzó uniós források folyósítása pedig novembertõl kezdõdhet majd meg.
Portugáliával kapcsolatban az Eurogroup üdvözölte, hogy a trojka (az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és az IMF) befejezte az ötödik felülvizsgálati eljárást. Ennek következtében a miniszteri csoport azt javasolja, hogy az uniós mentõalapokból Lisszabon kapja meg a következõ 2,8 milliárd eurós kifizetést, és az IMF is hagyja jóvá 1,5 milliárd euró kifizetését. Az Eurócsoport vezetõje emlékeztetett, hogy az uniós források nagyobbik részének folyósításához az uniós pénzügyminisztereknek is hozzá kell járulniuk keddi tanácskozásuk alkalmával.
Jean-Claude Juncker újságírói kérdésre kifejtette: az eurózóna közepes és hosszú távú jövõjérõl, valamint a bankunióról is szó esett a tanácskozáson. Errõl mindazonáltal nem volt hajlandó további részleteket elárulni, mondván: a bankunió kérdését kedden az összes uniós pénzügyminiszternek, az Ecofin tanácsnak kell megvitatnia.
Olli Rehn, az Európai Bizottság monetáris és gazdasági ügyekért, valamint az eurózónáért felelõs alelnöke elmondta, két és fél évvel ezelõtt, amikor Görögország hirtelen képtelen volt magát piaci forrásokból finanszírozni, az Európai Uniónak még semmilyen eszköze nem volt, hogy biztosítsa a finanszírozást, ezért ad hoc, eseti megoldást kellett kidolgozni. Késõbb létrejött az eurózóna és az Európai Unió átmeneti mentõalapja, ma pedig már az övezet állandó, önálló válságkezelõ intézménnyel rendelkezik az ESM formájában, amely Rehn szerint kiterjedt eszközrendszerrel bír a piac stabilizálásának érdekében.
,
Hírközpont
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!