Fontosnak nevezte az Olekszandr LedidĂĄval, KĂĄrpĂĄtalja megye kormĂĄnyzĂłjĂĄval vasĂĄrnap folytatott ungvĂĄri megbeszĂŠlĂŠsĂŠt, amely a tervezett fĂŠl Ăłra helyett tĂśbb mint egy ĂłrĂĄn ĂĄt tartott. Mint mondta, sok tĂŠmĂĄt ĂĄttekintettek, mivel kĂśtelessĂŠgĂŠnek ĂŠrezte, hogy a rĂŠgiĂł elsĂľ szĂĄmĂş vezetĂľje elĂľtt felvessen minden olyan problĂŠmĂĄt, amely hĂĄtrĂĄnyosan ĂŠrinti a kĂĄrpĂĄtaljai magyar kĂśzĂśssĂŠget.
   
Kifejtette: szĂłvĂĄ tette a magyar tannyelvĂť oktatĂĄs helyzetĂŠt, ezen belĂźl a magyar nyelven tĂśrtĂŠnĂľ ĂŠs a magyar nyelvbĂľl ĂŠs irodalombĂłl teendĂľ emelt szintĂť ĂŠrettsĂŠgi ĂŠs felvĂŠteli vizsgĂĄk, a magyar nyelvĂť tankĂśnyvkiadĂĄs kĂŠrdĂŠsĂŠt, a beregszĂĄszi fĂľiskola ĂĄllami akkreditĂĄciĂłjĂĄnak ĂźgyĂŠt, a magyar nyelv hasznĂĄlatĂĄnak problĂŠmĂĄjĂĄt. "EmlĂŠkeztettem a kormĂĄnyzĂł urat, hogy az Ăľ anyanyelve, az ukrĂĄn is tĂśbb mint szĂĄz ĂŠvig hivatalosan be volt tiltva. Ennek tĂźkrĂŠben ĂŠrthetĂľ, mennyire fontos a KĂĄrpĂĄtaljĂĄn ĂŠlĂľ magyar nemzetisĂŠgnek az anyanyelv hasznĂĄlata" - hangsĂşlyozta.
   
Schmitt PĂĄl azt is elmondta, hogy a KĂĄrpĂĄtaljai Magyar KulturĂĄlis SzĂśvetsĂŠg (KMKSZ) vezetĂľivel folytatott ungvĂĄri megbeszĂŠlĂŠsen KovĂĄcs MiklĂłs, a szervezet elnĂśke arrĂłl tĂĄjĂŠkoztatta, hogy UkrajnĂĄban, a jĂśvĂľre esedĂŠkes parlamenti vĂĄlasztĂĄsokra Ăşj vĂĄlasztĂłjogi tĂśrvĂŠny kĂŠszĂźl, amely hĂĄtrĂĄnyosan ĂŠrinti a magyarsĂĄgot, csĂśkkenti a kĂśzĂśssĂŠg parlamenti kĂŠpviseletĂŠnek esĂŠlyeit. Jelezte, hogy ezt a problĂŠmĂĄt levĂŠlben fogja felvetni Viktor Janukovics ukrĂĄn elnĂśknek, s szĂłvĂĄ teszi - a kĂĄrpĂĄtaljai magyarsĂĄg egyĂŠb gondjaival egyĂźtt - Mikola Azarov miniszterelnĂśknĂŠl is, aki a tervek szerint a jĂśvĂľ hĂłnapban lĂĄtogat MagyarorszĂĄgra.
   
Az államfõ hétfõ délelõtt Beregszászon részt vett a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Fõiskola évnyitó ünnepségén. A beregszászi református templomban a köztársasági elnök - utalva a kárpátaljai magyarság nehéz helyzetére - a múlt század 40-es éveit Beregszászon töltõ Gyõri Dezsõtõl vett, "nép lenni a népek, és ember lenni az emberek között" versidézettel kezdte köszöntõjét, emlékeztetve arra, hogy a felvidéki költõ jól tudta, néha mennyire nem könnyû egy népnek, egy nemzetnek léteznie. "Éppen ezért nagyon örülök, hogy a mai napon, összetartozásunkat kifejezve, önökkel lehetek, évnyitó ünnepségük részesévé válhatok" - tette hozzá.
   
"A fõiskola létezése, folytonos fejlõdése már önmagában is nagyszerû üzenet a jövõnek. Üzenet arról, hogy élnek magyarok ezen a tájon. Olyanok, akik nem csak az ezeréves múltjukra büszkék, de azt is tudják, mit akarnak. A holnapot is itt, a szülõföldjükön képzelik el" - hangsúlyozta Schmitt Pál.
   
Schmitt PĂĄl a KĂĄrpĂĄtaljĂĄn fontos karitatĂ­v ĂŠs lelkipĂĄsztori szerepet jĂĄtszĂł ferences rendhĂĄzat is felkereste NagyszĂľlĂľsĂśn. A kĂśztĂĄrsasĂĄgi elnĂśkĂśt nagy tĂśmeg fogadta a rendhĂĄz elĂľtti tĂŠren, majd a zsĂşfolĂĄsig megtelt rĂłmai katolikus templomban a kĂśztĂĄrsasĂĄgi elnĂśkĂśt BĂĄn JĂłnĂĄs rendhĂĄzfĂľnĂśk ĂŠs Bocskai IstvĂĄn, NagyszĂľlĂľs polgĂĄrmestere kĂśszĂśntĂśtte, aki elmondta, hogy a kisvĂĄrosban pĂŠldaĂŠrtĂŠkĂť a nemzetisĂŠgi ĂŠs a felekezeti tolerancia, elkĂŠpzelhetetlen a magyar emlĂŠkmĂťvek meggyalĂĄzĂĄsa vagy az, hogy bĂĄrkire is rĂĄszĂłljanak az utcĂĄn, ha magyarul beszĂŠl.
   
Schmitt PĂĄl ezutĂĄn kitĂźntetĂŠseket adott ĂĄt kĂĄrpĂĄtaljai szemĂŠlyisĂŠgeknek ĂŠs intĂŠzmĂŠnyeknek.
   
Útjának utolsó állomásaként Schmitt Pál Técsõre látogatott, ahol magyar beruházásban épült pelletáló üzemet avatott fel. A pellet igen kis részecskékre aprított, õrölt, majd összepréselve hasznosított hulladék.
   
Schmitt PĂĄl TĂŠcsĂľn talĂĄlkozott a FelsĂľ-TiszavidĂŠk magyarsĂĄgĂĄnak kĂŠpviselĂľivel ĂŠs megkoszorĂşzta Kossuth Lajos szobrĂĄt is.