|
(MTI) - A vízumkényszer újbóli eltörlése óta mintegy hétezer magyar állampolgár kért menedékjogot Kanadában, de az évekig elhúzódó eljárás során alig néhány százan kapták meg a státuszt - közölték a hatóságok az MTI érdeklõdésére. Az MTI tudósítója beszélt olyanokkal, akik megtalálták szerencséjüket Kanadában, és olyanokkal is, akiket már a repülõtérrõl visszaküldtek Magyarországra.
Az elmúlt hetekben Magyarország több településén is arról beszéltek az MTI tudósítójának, hogy uzsorakölcsönökbõl eredõ tartozásuk, különféle atrocitásoktól való félelmük miatt vagy a jobb élet reményében sok száz család kivándorolt Kanadába, és további százak szeretnék követni a példájukat. Kanadába 1994. november 1-jétõl lehetett vízummentesen utazni, de az országba érkezõ nagyszámú, fõként roma menekültek miatt 2001. december 5-én újból vízumkötelezettséget vezettek be Magyarországgal szemben. 1998-tól 2001-ig 8600 - csak 2001-ben 3500 - magyar állampolgár folyamodott menekültstátuszért Kanadában.
A vízumkényszert Kanada 2008. március 1-jével szüntette meg újra Magyarországgal, Csehországgal és Szlovákiával szemben, s akkor ismét nagyobb menekülthullám indult el. A kanadai hatóságok 2009-es és 2010-es adatai szerint Mexikó után Magyarországról érkezik a legtöbb menekült az országba, ezért tárcaközi háttérrel, külügyi, rendészeti és szociális vonatkozású kétoldalú kapcsolatokat létesítettek. Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelõs államtitkár tavaly novemberben tárgyalt a kanadai szövetségi kormányzati vezetõkkel, találkozott a helyi magyarság képviselõivel. A vízumkényszer újbóli eltörlése után, 2008-ban a kanadai állampolgársági és bevándorlási miniszter járt Magyarországon, s akkor úgy fogalmazott: nem számítanak arra, hogy megismétlõdik a bevándorlási hullám, és turistaként vagy munkavállalói vízummal bárkit szívesen látnak.
A kisebbségi ombudsman a vízumkényszer eltörlése utáni hetekben tájékoztató füzetet készített, amelyben felhívta a figyelmet a kanadai kivándorlás kockázataira. A kiadvány az állampolgárok jogairól, a vízum nélküli utazásról, a menekültkérelmi lehetõségekrõl, valamint a hazajutásról adott tájékoztatást. Tóth József, a Külügyminisztérium sajtófõosztályának vezetõje az MTI-nek a magyar menekültkérelmekrõl pontos adatot nem tudott közölni, de tájékoztatása szerint hozzávetõleg 7 ezren adhattak be kérelmet a kanadai hatóságokhoz a vízumkötelezettség eltörlése óta eltelt három és fél évben.
Helyes Imre, az ottawai magyar nagykövetség vezetõ konzulja az MTI-vel azt közölte: 2010-ben 1178 menekültkérelem került a kanadai hatóságok elé, s mindössze 2 százalékát fogadták el. Hat százalékot elutasítottak, míg 91,5 százalékuk visszavonta kérelmét, vagy nem vitte végig az eljárást, és a hatóságok megkeresésére nem reagált. Ez jelentheti azt is, hogy idõközben hazatért, vagy illegális bevándorlóvá vált - jegyezte meg. Ez év elsõ öt hónapjában a 673 befejezett ügynek számító kérelemnek már a 7 százalékát elfogadták, 18 százalékát elutasították, míg a kérelmek háromnegyed részét vonták vissza vagy "hagyták el".
A vezetõ konzul hangsúlyozta: a visszavont, vagy elhagyott kérelmek kimondottan magas aránya azt mutatja, megalapozatlan volt a beadvány, és ezzel a kérelmezõ is tisztában lehetett, ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az adatok csak a befejezett ügyek számára vonatkoznak, ugyanis két-három évvel korábbi beadványok kerülnek a hatóság elé.
A menekültkérelmeket a kormánytól független Bevándorlási és Menekült Igazgatóság (Immigration and Refugee Board - IRB) bírálja el, és sem az elfogadás, sem pedig az elutasítás indokát nem hozzák nyilvánosságra, mert a beterjesztõ a származási országában tapasztalt és a genfi konvencióban megjelölt feltételekre hivatkozva kér Kanadától védelmet. A vezetõ konzul szerint az, hogy a 2011-ben elbírált kérelmek alapján megháromszorozódott az elfogadott kérelmek száma, azzal magyarázható, hogy az IRB növelte munkatársai létszámát, így egyre több kérelmet tudnak elbírálni. Az idei adatok azt mutatják, mintegy 40 százalékkal több magyar kérelem elbírálása fejezõdhet be az év végére, mint tavaly, így eleve több lehet a pozitív elbírálások száma is, de egyúttal jóval több kérelmet utasítottak el az idén, mint tavaly - fûzte hozzá. Mivel egy-egy kérelem elbírálása legalább két évet vesz igénybe, az idén még csak a 2008 második felében és 2009-ben beadott kérelmekben születik döntés - jegyezte meg Helyes Imre.
Turistaként hat hónapig lehet vízummentesen Kanadában tartózkodni, de a kint lévõk kérelmezhetik tartózkodási idejük meghosszabbítását vagy a tartózkodás céljának megváltoztatását. Ha valakinek elutasították menekültkérelmét, de nem hagyja el az országot, kiutasítják. Mivel a menekültkérelmek kezelése kanadai belügy, a magyar nagykövetség a kiutasításról csak abban az esetben kap tájékoztatást, ha a kitoloncolandónak nincs érvényes magyar útlevele, és a kanadai határõrség hivatalból úti okmányt kér neki.
Az, aki bevándorlóként szeretne letelepedni Kanadában, a bécsi konzulátuson jelentkezhet, és az ilyen irányú kérelmét, nyelvtudás, életkor, iskolai végzettség, szakképzettség és gyakorlat alapján osztályozzák. Munkavállalói vízumér is ugyanitt kell folyamodni. Amíg a kiutazottak Kanadában a menekültkérelmük elbírálására várnak - ami eltarthat öt-hat évig is -, a beadvánnyal egy idõben megkapják a szociális juttatásokat, gyermekeik iskolába járhatnak. A járadékokra minden olyan személy jogosult, akinek kérelmét befogadták, és azt az elsõ hónaptól kezdve rendszeresen folyósítják nekik. Ha már van adószámuk, akkor pedig munkát is vállalhatnak.
Tejfel László, a Szabolcs megyei Nyírbogát cigány önkormányzatának elnöke az MTI tudósítójának elmondta: felesége, két gyermeke és négy unokája idén február 22-én utazott ki Hamiltonba, korábban kitelepült rokonokhoz. Menekültkérelmük beadása után négy hónap elteltével megkapták az adószámot, így õk már dolgoznak: a fia 3200 kanadai dollárt keres egy húsipari cégnél sofõrként, felesége négy órában 1600 dollárért takarít, délután angolt tanul, a lánya pedig a menekültügyi hivatalban dolgozik. Az unokák az általános iskolában angolt és franciát tanulnak, mûvészeti foglalkozásokon vesznek részt.
A még együtt lakó család az idén Torontóba költözik, ott két új lakást kapnak, a 800, illetve 1100 dolláros bérleti díjat a kanadai állam fizeti. Elmondásuk szerint egy háromgyermekes család 1900 dollár szociális segélyt kap havonta, ehhez járul a heti egynapos közmunkáért és orvosi vizsgálatért járó 100-100 dollár. Az államonként változó szociális segély egy gyermekre 900-1150, két gyermekre 1300 dollár, a felnõttek pedig fejenként 500-600 dollárt kaphatnak. Ebbõl kell fedezniük lakhatásukat és megélhetésüket.
Tejfel László, aki korábban alelnöke volt az Országos Cigány Önkormányzatnak, azt mondta: családjával interneten naponta tartja a kapcsolatot, és azt tervezi, még karácsony elõtt õ is kiutazik, mert nem talál idehaza megélhetést. "A politikai helyzet, a kilátástalanság és a félelem, a munkanélküliség arra kényszerít, hogy menjek" - mondta, hozzáfûzve, vállalkozása tönkrement, a 28.500 forintos járadékból nem tud megélni.
Hamiltonban lévõ felesége videokapcsolaton keresztül az MTI tudósítójának azt mondta: többtucatnyi környékbelihez hasonlóan azért menekült ki Magyarországról, mert féltették a családjukat, ugyanis a környezõ településeken hajtották végre a romák elleni támadássorozatok egy részét, illetve a szomszéd faluban, Kislétán, a 2009. augusztus 3-i támadás elõtti este az õ házuk elõtt is megjelent két csuklyás férfi egy sötét autóban. Szavai szerint odakint jól érzik magukat, és bár hiányzik nekik az ország, pár évig még nem tervezik hazajövetelüket.
Egy budapesti taxis ez év elején szintén a korábban kitelepült rokonaihoz szeretett volna kiutazni, hogy ott menekültstátuszért folyamodjon. Mint az MTI tudósítójának elmondta: munkahelyérõl kilépett, önkormányzati bérlakását felmondta, bútorait, értékeit eladta, három gyermekének, húgának és magának megvette a repülõjegyeket, de a torontói repülõtérrõl nem jutottak tovább. Megtagadták tõlük a beutazási engedélyt, így vissza kellett jönniük. Most az anyósánál laknak, albérletet keresnek, hogy elkótyavetyélt vagyonuk nélkül újból a semmibõl kezdjenek új életet.
Mohácson és a város környéki településeken élõk elmondása szerint már sok száz roma család utazott ki Kanadába, és többségük megtalálta szerencséjét. Vállalkozók lettek, dolgoznak, iskolába járnak, megtanulták a nyelvet, és amit a legfontosabbnak tartanak, nem éri õket diszkrimináció a származásuk miatt. A roma telepeken élõk elmondása szerint volt, aki uzsoratartozása elõl menekült el, de volt olyan is, aki "magánkölcsönt" kért a repülõjegyre, és odakintrõl fizette ki a tartozást, vagy megadta az uzsorás ott élõ rokonának.
Sokan viszont pórul jártak: kitoloncolták õket, vagy "rabszolgaként" kellett dolgozniuk a földeken, vállalkozók mellett. Volt példa arra, hogy egy hamiltoni székhelyû embercsempész csoport másfél tucatnyi, Pápa környékén élõ embert csalt ki Kanadába munkalehetõséget és ellátást ígérve, majd építkezéseken ingyen dolgoztatták õket. Pincébe zárva laktak, moslékkal etették õket, elvették a hamis adatokkal igényelt szociális juttatásaikat. A kanadai rendõrség egy tíztagú, magyar állampolgárságú, szintén roma származású család ellen adott ki elfogatóparancsot. A kanadai rendõrség szerint évek óta folyik az ilyen emberkereskedelem Hamiltonban. A kanadai bevándorlási hivatal nem vezet statisztikát arról, hogy milyen menekültek, bevándorlók követnek el bûncselekményeket.
Két évvel ezelõtt a magyar Külügyminisztérium konzuli fõosztályának akkori vezetõje arra hívta fel a figyelmet, hogy anyagi haszonszerzés céljából szervezik ismeretlenek a magyarországi cigányok kivándorlását. Az MTI több forrásból úgy értesült, 2008-ban és 2009-ben a Nemzetbiztonsági Hivatal is nyomozást folytatott a roma menekültekkel összefüggésben. Az Országos Rendõr-fõkapitányság az MTI megkeresésére tudatta: az ORFK Nemzetközi Bûnügyi Együttmûködési Központ (NEBEK) évente több száz ügyben folytat információcserét Kanadával eljárás alá vont magyar állampolgárokkal kapcsolatban. Általában bûnügyi háttérinformációt kérnek az érintettrõl egy-egy eljáráshoz, és ezek gyakran végzõdnek kiutasítással, kitoloncolással. Ez a NEBEK számára csak akkor ad feladatot, ha az érintettet a magyar hatóság körözi, így hazaérkezése után elfogja - tudatták.
Ha Kanadának nincs szüksége információkra, és az eljárás nem végzõdik kitoloncolással, a magyar rendõrséget nem értesítik az eljárásról. Ha viszont magyar igazságügyi szerv magyar állampolgár ellen bocsát ki nemzetközi elfogatóparancsot, és a keresett Kanadában tartózkodik, és elfogják, kiadatási eljárás keretében adják át Magyarországnak. Az ORFK más országban eljárás alá vont és/vagy kitoloncolt magyarokról pontos számot nem tud közölni, mert errõl nem készül statisztika.
A különféle tartalmú hírek, visszajelzések ellenére az MTI tudósítója több olyan családdal is beszélt az ország északi és déli részén lévõ településeken, amelynek tagjai már megvették a repülõjegyüket, és szeptember végén útnak indulnak Kanadába, hogy "új életet és hazát találjanak", de értelmiségi, pályakezdõ fiatalok is úgy nyilatkoztak, keresik az országból kivezetõ utat.
|
,
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!