|
Most ĂĽnnepeljĂĽk Advent harmadik vasárnapját, az Ăşgynevezett örömvasárnapot. E nap liturgikus szĂne a rĂłzsaszĂn, Ăgy hagyományosan ezt a gyertyát gyĂşjtják meg ilyenkor a koszorĂşn. A többi adventi vasárnap lila gyertyák borulnak fĂ©nybe. Az advent latin eredetĂ» szĂł, Ă©s eljövetelt jelent. A karácsonyt megelõzõ várakozási idõszakot nevezik Ăgy. Maga a koszorúállĂtás nĂ©met eredetĂ», de hozzánk osztrák közvetĂtĂ©ssel kerĂĽlt - mondta Tátrai Zsuzsanna nĂ©prajztudĂłs.
Az advent szó latin eredetû és várakozást jelent, a karácsony elõtti negyedik vasárnappal kezdõdik, és a december 24-hez legközelebb esõ vasárnappal ér véget. Advent eredete a 4. századig nyúlik vissza, és VII. Gergely pápa négyben határozta meg az adventi vasárnapok a számát. Ebben az idõszakban a vallásos emberek hajnali misékre járnak, kerülik a mulatozást, hangos rendezvényeket, lélekben és testben is felkészülnek a karácsonyra.
A várakozás hagyományához tartozik az adventi koszorĂş állĂtása is, amely a 19. század elejĂ©rõl, NĂ©metországbĂłl valĂł szokás. Egy evangĂ©likus lelkĂ©sz egy fiĂş árvaházban kĂ©szĂtett elõször fĂĽggõ koszorĂşt, amely a csillárrĂłl lĂłgott, Ă©s annyi gyertya volt rajta, ahány nap volt advent elsõ vasárnapja Ă©s karácsony között. Minden nap meggyĂşjtottak egyet, karácsonykor pedig fenyõágakkal dĂszĂtettĂ©k a koszorĂşt. KĂ©sõbb a vasárnapokra esõ gyertyákat megkĂĽlönböztettĂ©k a többitõl, nagyobbak, más szĂnĂ»ek lettek.
Magyarországra osztrák közvetĂtĂ©ssel kerĂĽlt a koszorúállĂtás szokása. Idehaza körĂĽlbelĂĽl hĂşsz Ă©ve terjedt el ez a hagyomány, nemcsak a fĂĽggõ, hanem az asztali koszorĂşk is nĂ©pszerĂ»ek. Hagyományosan három lila Ă©s egy rĂłzsaszĂn gyertya van rajta. UtĂłbbit a harmadik, Ăşgynevezett örömvasárnapon kell meggyĂşjtani. Az öröm liturgikus szĂne ugyanis a rĂłzsaszĂn. A lila pedig a bĂ»nbánatot, a szent fegyelmet Ă©s összeszedettsĂ©get jelkĂ©pezi.
|
,
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!