3. lap. �sszesen 4.
Az erdõs fedett terepen a gépesített csapatok és a gyalogság kizárólag oszlopban tudott elõre mozogni. A partizán harcmodorra berendezkedett finnek már kis erõkkel is jelentõs szovjet alakulatokat voltak képes bekeríteni, és lekaszabolni, a páncélozott harcjármûveket pedig
Molotov-koktélokkal, kézigránátokkal megsemmisíteni.
A finn önálló osztagok - amelyek a finn partizán harcmodor fontos szervezeti egységei voltak - gyors mozgását a hóban a sítalpak tették lehetõvé. Többnyire éjszaka csaptak le az ellenségre, s miután elérték céljukat, amilyen gyorsan jöttek, olyan gyorsan sikerült is visszahúzódniuk az erdõk mélyén lévõ bázisukra.
Egy finn osztag katonái harchoz készülve
Álcázásul fehér ruhát használtak. A szovjet katonák - ha valaki megnézi a fennmaradt filmeket - a havon sötét öltözetben, sítalpak nélkül, nehezen mozgó célpontokká váltak. A tajgai vadászaton begyakorolt finn mesterlövészeknek nem okozott különösebb gondot a szovjet gyalogosok kilövése. A leghíresebb finn mesterlövész
Simo Häyhä egyedül 505 ellenséget semmisített meg. A szovjet kiskatonák nem véletlenül nevezték el a jól álcázott, sítalpakon hangtalanul sikló, mesterien célzó finn katonákat „fehér halálnak" (беля смерть).
Fehér halál a finn hóval fedett csatamezõn
A szovjetek a háború elsõ szakaszában nem tudtak mit kezdeni számbeli fölényükkel. Ennek legjobb példája talán a Suomussalmi
csata, ahol a bekerítésben lévõ szovjet 163. lövész hadosztály megsegítésére vetették be a Zsitomírból beérkezõ, gyengén kiképzett 44. lövész hadosztályt. A felmentõ csapatok elõre vonása azonban menetbiztosítás nélkül történt. A néhány méter széles erdei úton a harckocsi dandárral megerõsített 44. hadosztály menete több, mint 20 km hosszan nyúlt el. 1940. január 3 és 7 között a magasabb-egység oszlopát, a közvetlenül Mannerheim marsall által oda vezényelt néhány ezres finn csapatkötelék többszörösen bekerítette. A helyzet nem volt kilátástalan, hiszen a hadosztály jelentõs erõkkel, sõt technikai fölénnyel rendelkezett. A hadosztályparancsnok és a törzsfõnök azonban ahelyett, hogy védelmet szervezett volna, menekülõre fogta.
A Suomumussalmi csata - 1939 december - 1940 január - a térképen. Látható, hogy a szovjet hadosztály-oszlopot hat részre szabdalták a finn csapatok.
Parancsot adott, hogy visszahagyva a harci technikát, a személyi állomány vonuljon vissza a bekerítésbõl. Így a harcmezõn maradt 37 tank, több mint 300 golyószóró, néhány ezer gyalogsági puska, mintegy 150 db tehergépkocsi, valamennyi rádióállomás, a hadosztály lóállománya. A személyi állományból több ezer katona megsebesült, vagy megfagyott, a sebesültek jó része fogságba esett, mert a megfutó csapatok nem vitték magukkal õket. Mindezek miatt végül is az egyik ezredparancsnokot, a hadosztályparancsnokot és a hadosztály törzsfõnököt a 9. hadsereg hadbírósága golyó általi halálra ítélte, majd az ítéletet a felsorakoztatott hadosztály személyi állománya elõtt, végrehajtották.
,
Gyûjtemény
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!