Makrogazdaság
A magyarországi gazdasági visszaesĂ©s mĂ©lypontja mĂ©g elõttĂĽnk áll, a hazai GDP idĂ©n várhatĂłan 6,5%-al csökken, áll a GazdaságkutatĂł IntĂ©zet elõrejelzĂ©sĂ©ben. A legnagyobb vesztesĂ©geket a mezõgazdaság Ă©s az export-Ă©rzĂ©keny ipar szenvedi el. A második fĂ©lĂ©v a korábbinál erõsebb forintot Ă©s gyorsulĂł infláciĂłt hoz. Az ipari visszaesĂ©s 2009 tavaszának vĂ©gĂ©re lefĂ©kezõdött. Májusban ugyan csak szerĂ©ny, az elõzõ hĂłnaphoz kĂ©pest 2,6%-os, termelĂ©snövekedĂ©s következett be, de a GKI ipari konjunktĂşratesztjĂ©nek eredmĂ©nyeit összefoglalĂł mutatĂł Ă©rtĂ©ke azonban április Ăłta emelkedik. Az EurĂłpai UniĂł egĂ©szĂ©t illetve a legfontosabb exportpiacunk, NĂ©metország kilátásait jellemzõ indexek is csökkenõ borĂşlátást tĂĽkröznek. Az ipari növekedĂ©s beindulására utalĂł jelek azonban egyelõre nem láthatĂłk s az sem világos, hogy mely iparágakban indulhat meg elõször a fellendĂĽlĂ©s. Az államháztartás hiánya jĂşniusban a GDP 0,9%-át tette ki, 2009 egĂ©szĂ©ben 3,8%-os GDP-arányos hiány kialakulása valĂłszĂnĂ». Az elsõ öt hĂłnapban az import az exportnál nagyobb mĂ©rtĂ©kben esett vissza, ennek következtĂ©ben jelentõs, 1,5 milliárd eurĂłt kitevõ aktĂvum keletkezett. E folyamat 2009 vĂ©gĂ©ig minden bizonnyal kitart, Ăgy az Ă©v egĂ©szĂ©ben 2,8 milliárdos aktĂvum várhatĂł, ami a GDP 3,1%-ának felel meg.
Tõzsde
A várakozásoknak megfelelõen ezĂşttal sem változtatott irányadĂł rátáján az amerikai jegybank a FED, Ăgy az alapkamat mĂ©g legalább másfĂ©l hĂłnapig a 0-0.25 százalĂ©kos tartományban mozog. A jĂşniusi ĂĽlĂ©s Ăłta eltelt idõszakban napvilágot látott makrogazdasági adatok az általános gazdasági aktivitás erõsödĂ©sĂ©re utalnak, a lĂ©nyeg, hogy egĂ©szen oktĂłberig nem zárják el a pĂ©nzcsapokat Ă©s Ăgy szeptemberig nem is számĂthatunk komolyabb korrekciĂłra a tõzsdĂ©ken! Az indexek ĂĽnnepĂ©lyesen kijelentettĂ©k, hogy a válságnak vĂ©ge, Amerika 50 százalĂ©kot emelkedett a március eleji mĂ©lypont Ăłta. A BUX mĂ©g ennĂ©l is õrĂĽltebb tempĂłt mutatott, forintban kifejezve 80%-ot, mĂg eurĂłban több mint 100%-ot vágtatott. A vállalatok többsĂ©ge kiválĂł költsĂ©gkontrollrĂłl tett tanĂşbizonyságot, a bevĂ©teli oldal azonban a szereplõk többsĂ©gĂ©nĂ©l csalĂłdást okozott, a pĂ©nzĂĽgyi szektorban kĂĽlönösen veszĂ©lyes a publikált eredmĂ©nyek struktĂşrája. Továbbra is jelentõs egy W vagy duplaaljĂş recessziĂł kockázata, hiszen a növekedĂ©s szempontjábĂłl meghatározĂł fejlett piaci lakosság lehetõsĂ©gei tartĂłsan beszĂ»kĂĽlni látszanak, emelkedõ munkanĂ©lkĂĽlisĂ©g, negatĂv vagyonhatás, szigorodĂł hitelezĂ©si feltĂ©telek.
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!