A szerzõk szerint emberszabásĂş majmokon vĂ©gzett kĂsĂ©rletekben bevált egy olyan vakcina, amely az immunrendszer T-sejtjeit mozgĂłsĂtja a vĂrus ellen.
Tavaly egy hasonlĂł elvĂ» oltás teljes kudarcnak bizonyult, mert nemhogy vĂ©dte volna a pácienst, de mĂ©g vĂ©dtelenebbĂ© tette a HIV-vĂrussal szemben.
MindkĂ©t vakcinának az az alapja, hogy egy mĂłdosĂtott náthavĂrussal mint trĂłjai falĂłval juttatják be a szervezetbe az AIDS-t okozĂł vĂrus egy alkatrĂ©szĂ©t, Ă©s ez riadĂłztatja a T-sejteket, amelyek aztán felszámolják az igazi HIV-vĂrusokat is. Normális estben a HIV Ă©ppen a T-sejteket teszi tönkre, ezĂ©rt válik a szervezet vĂ©dtelennĂ© a HIV-vel vagy más betegsĂ©gekkel szemben.
A bostoni Beth Israel Deaconness kĂłrház kutatĂłi az Ăşj vakcinával sikert Ă©rtek el rhesus majmoknál. Az oltĂłanyagban nem a HIV, hanem annak majommegfelelõje, a SIV-vĂrus alkatrĂ©sze szerepel. A kutatĂłk szerint az oltás hatására a majmok halálos SIV-adagtĂłl sem pusztultak el, szervezetĂĽk kĂ©pes volt megállĂtani a SIV-vĂrus sokszorozĂłdását, Ă©s az állatok 500 nappal kĂ©sõbb is egĂ©szsĂ©gesek voltak.
A most ismertetett Ăşj oltĂłanyag abban kĂĽlönbözik a tavaly kudarcnak minõsĂtett vakcinátĂłl, hogy más náthavĂrust használ. A Merck cĂ©g V520 jelĂ» vakcinája - amely használhatatlannak bizonyult - az Ad5 jelĂ» náthavĂrusra Ă©pĂĽlt. KiderĂĽlt azonban, hogy mivel ez egy gyakori kĂłrokozĂł, az emberek nagy hányada találkozott már vele, vagyis szervezete immunis rá, Ăgy a vakcina nem mozgĂłsĂtotta az immunrendszert.
A bostoni kutatĂłk ennek a náthavĂrusnak egy ritka rokonát, az rAD26 jelĂ»t használták, Ă©s hatását egy második, szintĂ©n Ad5-ös vĂrust tartalmazĂł oltással fokozták.
A Merck kudarcnak bizonyult oltása Ă©s a most ĂgĂ©retesnek tĂ»nõ bostoni vakcina is terápiás oltás, vagyis nem megelõzĂ©sre szolgál, hanem a már megfertõzött páciensek vĂ©dekezõrendszerĂ©nek a "felturbĂłzására"’.
Eddig 50 vakcinajelöltet prĂłbáltak ki embereken is. Ezekbõl csak 2 jutott tĂşl a klinikai teszt mindhárom fokán, Ă©s mindkettõ teljes kudarcnak bizonyult. Rajtuk kĂvĂĽl mĂ©g 30 további szĂłba jöhetõ oltĂłanyag van a láthatáron.
A bostoni kutatásrĂłl a Nature cĂmĂ» brit tudományos magazin legfrissebb számában jelent meg cikk.
|
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!