| Hírfolyam |
|---|
14:42
| 14:41
| 14:40
| 14:38
| 14:36
| 13:44
|
|
|
|
Húsvét, megváltás
Pavlovits Miklós
2008 March 24, Monday
Televíziós állomások mûsorszerkesztõi egymással versenyeznek az ünnep ünneplésében. Reményelhetjük, kötelezettség vállalásuk nem kényszeres. Nem állami, egyházi elvárás tesz a képernyõre pápai intelmekrõl, áldásokról szóló élõ közvetítéseket.
|
Az úr 2008. esztendejében március idusán érkezett a keresztény megváltás ünnepe. Három napos hóviharral, virágba borult fákat metszõ széllel. Korán is jött, állítólag az évszázadban még ilyen hamar soha nem lesz többé. A minden egyedire szenzációt harsogó média asztrológiai összefüggésekben tárja föl a jövõt és múltat. Aki tudni kívánja rendjét, együtt számolhatja mûsorvezetõvel, stúdióvendéggel, milyen globális idõsávban ingadozhat elõre hátra a húsvéti bárányáldozat õsi ünnepe. Nap-, meg éjegyenlõség, Hold hónap és a követõ hétvégék naprendszeri játszadozásából következik böjt és világmegváltás abban a vallásban, amelyet a statisztika szerint magáénak vall minden harmadik ember a földön.
Az európai és magyar televíziós állomások mûsorszerkesztõi, egymással versenyezve, nyakig úsznak az ünnep ünneplésében. Reményelhetjük, kötelezettség vállalásuk nem kényszeres. Nem állami-, egyházi elvárás tesz hangsúlyosan ajánlottá tévé csatornák részére pápai intelmekrõl-, áldásokról szóló élõ közvetítéseket. Nem prémiumígéret szül a képernyõkre Ó-, meg Új-testamentumi témákat körbe kerítõ filmeket, szentföldi ismeretterjesztést, bölcs ókeresztény történeteket és építõ tanúságokat.
Inkább az, hogy a mindennapi élet borzalmainak szenzációs megjelenítésében gyakorolt média versenyfutás ezúttal a (nyugati)ember üdvözülési technikáinak ígérvényén fáradozik. És vele a nézettségi indexek megugrását eredményezõ reklámbevételek növekedésén.
Ezért hát a benyomásunk, rosszabb és még rosszabb tucatfilmek sorjáznak csatornáról, csatornára. Bibliai témák uralják a családi szórakozás képernyõit: történelminek nevezettek és közönségfilmek, alkalomhoz illõ ismeretelterjesztés és hosszúra nyújtott dokumentum produktumok. A sokféle mûfajban azonban közös a látható nevezõ: olcsó, köznapi szövegekre épülõ szenzáció- és népszerûség hajhászat.
Emitt a Holt tengeri tekercsek föltalálását és megfejtésüket taglaló sorozat, amott a tizenkét tanítványok rögös pályafutása - megannyi talánnyal és kérdõjellel élénkítve. Amott pszichológiai megalapozottságú eszmecsere Saulusnak Pállá fordulásáról Damaszkusz útján és a helyszínen tépelõdõ tudósító eszmefuttatása az esszénius gyülekezet hitvilágáról. Másutt hadtörténeti latolgatást követhetünk: miként is foglalták el a legionáriusok azt a zsidó várat, Masadát, amelynek valamennyi védõje inkább vetett önkezével véget életének, mintsem, hogy a gyûlölt római hódítók tegyék meg velük ugyanezt. Vajon mesés kincsek lelõhelyét õrzi a nevezetes Réztekercs, vagy beugratás minden rajta feltüntetett sivatagi rejtekhely?
Egy másik adón arról értesülhetünk, hogy mi köze Egyiptom elátkozott fáraójának, Ehnatonnak, a vele azonos korban a Nílus vidékén raboskodó Izraeliek hitéhez? Õsi írástekercseket másoltak-e a Holt tenger partján romba dõlt Qumranban, avagy kerámia edényeket gyártottak az ott élõk? Az egyik esetben ugyanis a föltárt lépcsõs medencék rituális beavatásra szolgálhattak, a másik okfejtés szerint viszont nem lehettek egyebek, mint az agyag lágyításához szükséges víztározók. És akkor már nem is olyan misztikus az egész. Amúgy hát nem lenne mindegy - mármint a tekercseken olvasható szövegek szempontjából, hogy melyik települést lakták a gondos szerzõk?
Mindezekhez a mindennapi ügyekhez csatlakozik még a Nagy misztikumok közül jó néhány históriájának újabb titokfejtési kísérlete. A legkorszerûbb tudományos eszközpark birtokában. Vajon melyik országban rejtõzködhet az elrejtett frigyláda? Valóban a Megváltó testét takarta, vagy zseniális hamisítvány a Torinói lepel és a Veronika kendõ? Milyen rejtett középkori utalásokból akadhatnánk a szent Grál nyomára?
Európa szerte talán csak a reformáció keletkezésének századában volt ily kelendõ a lelkek nyugvását szolgáló vallási tucatárú. Az üdvözülést garantáló búcsúcédulák, megbízható hatású Szentföldi gyógy-amulettek, Jézust keresztjének, koporsójának féltve õrzött darabjai, no meg számolatlan mennyiségben a hétköznapibb, vagy ismertebb szentek testi maradványainak csodatévõ ereklyéi...
Ma viszont jól látható, ismét világméretûvé fejlesztett legendagyártó és kételkedõ, oknyomozó és cáfoló múltfaggató iparág épült az õsi Húsvét szentségének népszórakoztatásra. Egymással vetélkedõ izraeli-, arab- egyiptomi- és más elkötelezettségû régészek, töredékeket számítógépes eljárással egybeillesztõk, írásfejtõk és geográfusok, történelem-földrajzos, antropológus, etnográfus, nyelvész, egyházi-, hit- és kultúratörténész szakértõk dolgoznak szorgalmasan a hitbeli múltak feltárásán. A bulvár sajtó finanszírozásában (is).
És akkor a legdivatosabb tudomány, a genetikai DNS mintákat egybevetõkrõl, vagy éppen a kormeghatározás alapját képezõ radiokarbon laboratóriumokban serénykedõ tudósokról még szót sem ejtettünk. Akik a világméretû nyilvánosság figyelmében érdekfeszítõen kételkednek, és elméleteket konstruálnak, bizonyítékokat gyártanak és cáfolják azokat, - mindig a legújabban fölfedezett tények tükrében.
Mindnyájan dolgukat teszik. Bölcselkedõ arccal néznek a nyugati kultúra globális médiagyára hatalmas felvevõgépének optikájába. Minden vonásuk jól kitetszik az „eredeti helyszínek felvételein" ügyesen elrejtett reflektorainak fényében. A nézõk pedig ide, oda szörföznek a csatornák között. Itt is egy kis fantasztikum, ott is egy kis régészeti szenzáció - talán ez sem igaz, talán az sem eléggé meggyõzõ sztori... A gondolat misztériuma elsikkad. Az egykori hitekkel együtt.
Az idõszámítás körüli évtizedek mediterrán világában fölélénkült tömeges nyugtalanság, emberi vágyak, mélységes szorongások, hitek és kiábrándulások városról városra keverték össze a különféle vallási mozgalmakat. Kisázsiában a perzsa Mitrász és Zaratusztra kultuszát szülték, odébb a zsidó szekták messiásváróinak imáit lelkesítették, szinte az egyiptomi-görög istenfúziókból született új Szarapisz kultusz kápolnáinak szomszédságában. És akkor még ott dölyfölt Róma is, a terjeszkedõ birodalom fõvárosának emberi-szellemi olvasztó tégelyeként
Mindezek sajátos eszenciája bukkan elõ sokfelé az eredeti bibliai szövegek mélyén, s ettõl váltak a krisztusi tanok olyannyira átütõ erejûvé. Együttesen szülvén meg azt a mítoszt, annak a vallásnak húsvéti megváltási misztériumát, amelynek hívei ma már az emberiség egyharmadát alkotják.
Az eredeti történet szövevényei nem az ókori emberi hiányérzetének mai válaszait, hanem a közfogyasztású média széria termékeit táplálják. Egy olyan világ, olyan Magyarországán is, ahol a társadalmat felelõsen uraló politikai és hivatalbéli irányítóknak minden okuk meglenne az erkölcsi és szellemi feltöltõdésre. Befelé és kifelé nyíló tekintetekkel.
|
|
|
|
,
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!