Amint a járdán megelõztem a mélán álldogáló idõs özvegyet s számára váratlanul ráköszöntem, mire föltûnõen összerezzent. Talán arra gondolt: ilyen váratlanul érkezhet majd értem a Halál... készületlenül talál...
* * *
Ahogy öregszel, a rossz tulajdonságaid fölerõsödnek, bĂztat a barátom.
JĂł ezt tudni. Eddig Ăşgy vĂ©ltem... szĂłval nem hittem hogy ez mindenkinĂ©l Ăgy van. EzĂ©rt fĂ©lek: arcomra kiĂĽlnek vágyaim, s Ăgy megmutatom magam...
Különben meg teszek rá. És akkor mi van! Bár belül hallom: ne ijeszd teremtményeim.
* * *
A miniszterelnök számára meglepetést okozott, hogy mint fogalmazott, az okmányirodákban a 21. században nem lehet bankkártyával fizetni... Mit tud rólunk?
* * *
Az öregkor kiváltsága: oly könnyĂ» visszarĂ©vedni idõtlen világokba... MĂ©g itt vagy, de valami eddig rejtõzõ Ă©rzĂ©kszerveddel már megsejted a HĂvást. TávolrĂłl igaz, de nem csaphatod be magad: neked szĂłl.
Persze kavarsz tovább, sĂłváran bámulod gyönyörĂ» nõk csĂpejĂ©t, de a Hangot is hallottad, s már tudod: akkor majd menni kell. Hamar megnĂ©zed a Tiszát, a piros bogyĂłkat a bokrokon, gyorsan Ăşjraolvasod a Rossz virágaibĂłl a JĂłslás nĂ©pĂ©t... fölidĂ©zel nĂ©hány kĂ©pet az ifjĂşkorbĂłl, Ăşjra átĂ©rzed az ittlĂ©t kiváltságát Ă©s igyekszel nem gondolni a várhatĂłra. SzĂłlj rám, s felkelek Barátom.
BohĂłc. Nem is fĂ©lsz igazán, csak ámĂtod magad.
(tráser)
,
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!