Tisztelt IB! Íme a válaszaim: 1. Belsõ eljárási szabályaink szerint az idõpontegyeztetés telefonon történik, mivel mind a leolvasónak, mind a közös képviselõnek alá kell írnia a leolvasási jegyzõkönyvet. Írásbeli kiértesítõ nincs. Az Ön által említett esetet csak konkrét cím és név ismeretében áll módomban ellenõrizni. 2. A hitelesítést a Szegedi Hõszolgáltató Kft. megbízásából 4 évente az Országos Mérésügyi Hivatal, a mérésügyrõl szóló 1991. évi XLV. tv. alapján. 3. A hitelesítést leszerelve, az OMH laboratóriumában végzik. 4. Pontosságellenõrzés fogalma a hivatkozott törvény szerint nincs, csak hitelesítés. A hitelesítésrõl lásd 2. és 3. pontot. 5. A hibátlan mûködést ill. mûködõképességet az óraleolvasó ellenõrzi, havonta. 6. Igen. 7. Nem, csak adatkiolvasás lehetséges. A mérõberendezés elektronikus úton kívülrõl nem befolyásolható (lásd: 1991. évi XLV. tv.) 8. Nem. A díjmegállapítás 16/2003. (IV.30.) Kgy. rendeletben rögzített összetevõi között ez nem szerepel. A nem fizetõk miatti kiesõ díjbevételt a Szegedi Hõszolgáltató Kft. hitelbõl fedezi, melynek tõke- és kamatterheit kizárólag az adósokra hárítja. 9. Ha majd rendelkezésünkre áll az a 6-8 milliárd forint, ami ehhez szükséges. Addig is meghibásodások esetén, ha indokolt, akkor nem csak javítunk, hanem teljes szakaszokat cserélünk. 10. Mivel más bevétel nincs, a díjaknak tartalmazniuk kell minden költség fedezetét. Természetesen a hálózati hõveszteségek esetében figyelembe kell venni az azok csökkentéséhez szükséges beruházások tõke- és kamatterheit (melyek szintén a díjakban jelennek meg). Ezekbõl számítható a költség-megtakarítás optimum szerinti szigetelésvastagság. Ez nem biztos, hogy akkora, mely megakadályozza a hó megolvadását. 11. Nem igaz, hogy nem engedi a Szegedi Hõszolgáltató Kft. a távhõrenszerrõl történõ leválást. Amennyiben a fogyasztó ill. fogyasztói közösség a leválásnak a távhõszolgáltatásról szóló 1998. évi XVIII. Törvény 35.§.-ában által elõírt feltételeit biztosítja, úgy kötelesek vagyunk ahhoz hozzájárulni. 12. Nem igaz. Mindenesetre szívesen látom egy személyes szakmai beszélgetésen azt, aki ezt állítja. 13. A Szegedi Hõszolgáltató Kft. csõdbe menne és megszûnne a távhõszolgáltatás. Megjegyzem, hogy az önkormányzatokról szóló törvény szerint ez nem kötelezõ alapfeladat.
Básthy Gábor ügyvezetõ igazgató Szegedi Hõszolgáltató Kft.
Bár Básthy úr nem szorúl védelemre a kéttarifás díjrendszer az elözõ, Fideszes önkormányzat "érdeme"! Még most is kiállnak a találmányuk mellett!! A Fideszes önkormányzat ezzel az intézkedésével "kidomborította szociális érzékenységét"! Õk sem ártatlan bárányok fûtés ügyben, a mai DM szerint meg hamupipõkét akarnak játszani ez ügyben! A DM irása szerint, Básthy úrra hivatkozva a következõ szezonra a fûtési díjak várhatóan 17%-al fognak emelkedni "köszönhetõen" az Mszp "jóléti rendszerváltásának" Az egyik párt tizenkilenc, a másik párt meg egy hilyán húsz.
IB
2003-07-30 08:56 (El�zm�ny n�lk�li.)
Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!
Agáta! Teljesen igazad van! Básthy úr nem tudja tényszerûen megindokolni! Hallottam egy olyan véleményt is miszerint a Szetáv-IKV összevonás kõltségeit a fogyasztókkal fizettették meg! Az interneten nyomon követtem a fûtési szezonban mért, Szeged város hõmérsékletét - bárki, aki netezik megteheti - nem volt hidegebb az elmúlt évitõl! Egy fûtéssel foglalkozó szakember szerint a szolgáltató által alkalmazott tecnhnológia - módszer - a lehetõ legrosszabb.
A következõ kérdésekre szeretnénk válaszokat kapni! 1./ mikor értesítik a közösképviselõket a hõmennyiség mérõk leolvasásáról? /épületünk képviselõje ilyet még mûködése alatt nem kapott, de a környezetünkben lévõ többi társaház képviselõje sem/ 2./ ki és milyen idöközönként végzi a hõmennyiségmérõk OMH hitelessítését? 3./ a hõmennyiség mérõk OMH hitelesítését leszerlve - laboratóriumban - vagy a helyszínen végzik? 4./ a hõmennyiség mérõk pontosságellenõrzését milyen idöközönként végzik és ki végzi? 5./ ki ellenõrzi ezen mûszerek hibátlan mûködését? 6./ esetleges meghibásodást követõ javítás után elvégzik-e soron kivûl az OMH hitelsítést? 7./ igaz-e, hogy a hõmennyiségmérõk leolvasó müszerei kétirányú adatátvitelre - komunikációra - képesek? 8./ igaz-e az a pletyka /minden pltykában van igazságtartalom/ miszerint a nem fizetõk tartozását a fizetõ fogyasztók között osztják meg, tekintettel arra, hogy a bírosági behajtás elnyúlik és késõn kapja meg a pénzét a szolgáltató? 9./ mikor kerûlnek a hõtávvezetékek szigetelései felújításra /télen a hó sem marad meg a vezetékek fölött/? 10./ igaz-e, hogy a rossz szigetelés miatti hõveszteségeket is fogyasztókkal fizettetik meg? 11./ miért nem engedi meg a hõszolgáltató, hogy a egy - vagy több - társasház leváljon a szolgáltató távhõvezetékérõl? /lévén olyan megoldás miszerint egy épület hõ- és melegvíz ellátását saját kazánnal is meg tud/ná/ja oldani? 12./ igaz-e, hogy ezzel a hõmennyiséggel amit kifizettetnek a lakások hõmérsékletének egész szezonban - még a nagyon hideg idõben is - 28-30 Cfok között kellett volna lennie? 13./ -költõi kérdés - mi lenne ha az egész város nem fizetné ki ezt az erõsen vitatható számlát, miért nem kérjük a számlák revidiálását?
IB
2003-07-30 07:56 (El�zm�ny n�lk�li.)
Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!
Az adóemelések miatti árnövekedés majd a következõ szezonban fürdeti meg a népet.Arra nem tud vmi jó dumát,Básthy et.? Hátha beveszik még egypáran,hogy az is az O.V. bûne...
ataqam
2003-07-22 07:52 (El�zm�ny n�lk�li.)
Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!
"A kiszámított fûtési alapdíj alkalmazása csak a számlázás díjszerkezetét változtatja meg, a fûtésszolgáltatásért fizetett díj a lakosság részére városi szinten többletkiadást nem jelent."- írja ön. Akkor én milyen szinten lakom? Falusi vagy mi? Mert nekem jelent többlet kiadást! Korábbi írásomban vázoltam, hogy 2,6 GJ havi elõszámlázás során 5.700 Ft-ot fizettem (most nem állok fel a számláért, ezért nem Ft/fillérre pontos az adat). Most ugyanezen fogyasztási mennyiség+alapdíj 7.000 Ft-ba kerül nekem. Ön szerint 1.300 Ft nem jelent többlet kiadást (Amikor megkaptam a számlát, 23,7%-ra jött ki az emelés, ez enyhén szólva durva! Hol van ilyen infláció? Mi indokol ilyen mértékú emelést?)? Önnek biztosan nem, mert nem az ön pénztárcáját terheli (biztosan nem is panelban lakik). Sajnos gazdagítani fogom a nyugdíjasok táborát, és ha így halad az áremelések sorozata (áramdíj emeléssel is kecsegtet a T. Kormány), elõbb-utóbb a segélyért folyamodók táborát is. Kinek jó ez? Azt mondják, hogy az idei tél hideg volt. Valóban, jan. és febr. De a november nem, kis dzsekiben jártam. A december is elég enyhe volt, még hó sem volt Karácsonykor. Nem tartom fair-nek az egész eljárást. Azt különösen nem, hogy közlik, akik jobban szigetelt házban laknak, rosszabbul járnak. Hát ez FELHÁBORÍTÓ! A jobb szigetelés nem ingyen van. Ezért tettünk valamit - például újabb, drágább lakást vásároltunk, korszerûbb ablakkal és a szigetelést is felújítjuk. "Büntetésképpen" kapjuk a magasabb számlát? Akik régebbi lakásban laknak, így végképp nem fognak beruházni a jobb szigetelésre!
Nagyon szép a Básthy et.dolgozata! Jeles,természetesen,csak a lakók berzenkednek,mint a sicc! Nem értik ezt a bonyolult redszert.Mind csak "ócsítani" akarná a fûtést is,de nem sikerül.Mire vmiben utolérné magát,akkor kap egy nyaklevest.
ataqam
2003-07-18 09:00 (El�zm�ny n�lk�li.)
Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!
A Szegedi Távhõszolgáltató Kft. - a Szegedi Hõszolgáltató Kft. jogelõdje - 1994. január 1. óta a fûtésszolgáltatás számlázásakor összevont fûtési díjat alkalmazott.
1. AZ ÖSSZEVONT FÛTÉSI DÍJ ALKALMAZÁSÁNAK KÖVETKEZMÉNYEI
Amíg a fûtési díj nulla fogyasztás esetén nulla is lehet, addig a szolgáltatónál energiahordozó vásárlás nélkül is keletkezik költség. Ez megegyezik az állandó, energiafogyasztástól nem függõ (amortizáció, bér, stb.) költségekkel.
Fentiek miatt az összevont fûtési díj alkalmazása fogyasztói oldalon több problémát okozott:
• A sokévi átlaghoz képest alacsonyabb átlaghõmérsékletû fûtési szezon esetén a fogyasztó a hõigény növekménynek megfelelõ hõdíj kifizetésén túlmenõen alapdíj hányad növekményt is fizet. Ugyanez fordítva is igaz, magasabb átlaghõmérsékletû fûtési szezon esetén a fogyasztó nem fizeti ki a teljes alapdíj hányadot. A két hatás több év alatt egyenlíti ki egymást. • Az átlagnál rosszabb hõtechnikai adottságú épületek tulajdonosait nem a hõfogyasztás növekménnyel arányos többlet költség terheli, hanem annál nagyobb, ugyanúgy, mintha hidegebb lenne a fûtési szezon. Tehát az egyébként is magasabb hõfogyasztás miatti többletköltségen túlmenõen még alapdíjból is a többletfogyasztás arányában többet fizetnek. • Az átlagosnál jobb hõtechnikai adottságú épületek tulajdonosai ugyanakkor nem fizetik meg a hõfogyasztástól független alapdíj hányadot, hanem annál kevesebbet. • A költségmegosztók rohamosan terjedõ alkalmazása során egy adott épületben az azonos méretû lakások elhelyezkedése függvényében jelentõs aránytalanságok alakulnak ki a fizetendõ fûtési díjban. A nagyobb külsõ lehûlõ felülettel rendelkezõ (jellemzõen szélsõ) lakásokat a hõfogyasztás növekményénél nagyobb, a kisebb külsõ lehûlõ felülettel rendelkezõ (jellemzõen közbensõ) lakásokat pedig annál kisebb többlet költség terheli.
Az elõzõek miatt az azonos méretû lakások fûtési költségei között így akár 5-szörös különbségek is kialakulhatnak.
2. A KÉTTARIFÁS DÍJRENDSZER
A problémákat kiküszöbölni a kéttarifás fûtési díj alkalmazásával lehet.
Szeged Megyei Jogú Város Közgyûlése 36/2002 (IX.13.) Kgy. számú rendelettel módosította a távhõszolgáltatásról, valamint a távhõszolgáltatás legmagasabb hatósági díjának megállapításáról és a díjalkalmazás feltételeirõl szóló 10/2000.(III.28.) Kgy.sz. rendeletét és ezzel elfogadta a kéttarifás fûtési díj alkalmazását. Ezt erõsítette meg az elõzõek helyébe lépõ 16/2003(IV.30.) Kgy. számú rendelet is. Ennek alapján:
„8. § (1) A lakossági fogyasztó: a) a szolgáltatói hõközpontban, fogyasztói hõközpontban, (a továbbiakban együtt: átvevõ állomáson) mért (átvett) távhõért a fûtött térfogattal arányos alapdíjat (Ft/lm3/év) – fûtött térfogat: jelen rendelet 37. §. (10) bekezdésében megfogalmazottak -, valamint a Szegedi Hõszolgáltató Kft. nyilvántartása szerinti – és a lakóközösséggel egyeztetett légtérfogat) és hõdíjat (Ft/GJ) fizet. 9. § (1) A lakossági és üzemi fogyasztói alapdíjrész tartalmazza: a szolgáltató által vásárolt hõmennyiség teljesítménydíját, a szolgáltató távvezetékeinek és azok tartozékainak üzemeltetési és karbantartási költségeit, a rendeltetésszerû üzemeltetés során a rendszerbõl folyamatosan elfolyt víz pótlásának költségét, a fejlesztési célt szolgáló díjhányadot, a nyereséget. (2) A lakossági és üzemi fogyasztói hõdíjrész tartalmazza: a szolgáltató által vásárolt hõ díját, a hálózati hõveszteség költségeit, az üzemeltetés során elfolyt víz pótlásához felhasznált tüzelõanyag költségeit tartalmazó díjat.”
Nem kell fûtési alapdíjat fizetni a lépcsõházak és az épületszerkezeti okokból temperált földszinti helyiségek térfogata után.
A kiszámított fûtési alapdíj alkalmazása csak a számlázás díjszerkezetét változtatja meg, a fûtésszolgáltatásért fizetett díj a lakosság részére városi szinten többletkiadást nem jelent.
A kéttarifás számlázás (fûtési alapdíj) bevezetésének idõpontja a hivatkozott rendelet 38.§ szerint: • Havi elszámolású lakossági fogyasztók: 2002. október 1. • Egyéb lakossági fogyasztók: a 2002. október 1.-t követõ elsõ elszámolási fordulónap
A Szegedi Hõszolgáltató Kft. a kéttarifás számlázási mód bevezetésére tett javaslatát megelõzõen egyeztetett az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület Csongrád Megyei Szervezetével, valamint a távhõszolgáltatásra vonatkozó szabályokat betartotta.
3. A KÉTTARIFÁS DÍJRENDSZER ALKALMAZÁSÁNAK KÖVETKEZMÉNYEI
Az alapdíj bevezetésére tett javaslat megtételekor is ismert volt, hogy a jobb hõtechnikai adottságú, korszerûbb épületekben élõket hátrányosan érinti (átlag 18,6 %), ugyanakkor a hõszolgáltatást igénybevevõk többsége esetében többletkiadást nem, ugyanakkor jelentõs arányban megtakarítást eredményez a kéttarifás árszabási rendszer.
A szolgáltatást igénybe vevõk (lakásuk fûtött légköbmétere arányában) a szolgáltatás költségeit arányosan kell, hogy viseljék, az energiatakarékosság számláikban a hõdíj fizetésekor jelentkezik.
A kéttarifás díjrendszer hatásait fûtõmûvi körzetenként, jellemzõ méretû lakásokra megvizsgáltuk. Az olyan lakóépületek esetében, melyeken semmilyen energia megtakarítást eredményezõ beavatkozás nem valósult meg, az elszámolás a hõközponti hõmennyiségmérõ által mért adatok fûtött légtérfogat arányában történõ felosztása alapján történik, a számítási eredmények bizonyítják a fûtési díjak változásának városi szintû kiegyenlítõdését a fûtött lakásszámok figyelembevétele mellett.
Külön megvizsgáltuk az elmúlt években az energia megtakarítási szempontok szerint felújított lakóházak fûtési díjának változását. Ezek esetében eltérõ mértékû, de egyértelmû emelkedés tapasztalható, melynek nagysága a fûtési hõszükséglet csökkenésével arányos, azonban a számított éves fûtési díj még így is - esetenként lényegesen - alacsonyabb, mint az azonos méretû lakások városi átlagos éves fûtési költségének (szélsõséges esetben annak 20%-áról 40%-ára emelkednek).
A 2002-2003-as fûtési idényben a kéttarifás díj csak azon lakóépületek esetében lépett életbe, melyek havi elszámolás alapján térítik a hõellátás költségeit. Ezen épületek jellemzõen költségmegosztók adatai alapján számolnak el, így az egyes lakások között az épületre számítotthoz képest eltérõ mértékû változások is elõfordulhatnak.
A számítási eredmények elemzése azt mutatja, hogy a kéttarifás díjrendszer igazolta bevezetése indokoltságát, teljesíti az azzal kapcsolatos elvárásokat:
• A díjszerkezet alkalmazkodik a hõszolgáltatás költségszerkezetéhez. • A fogyasztók által fizetett díj igazodik a ténylegesen igénybevett szolgáltatáshoz • Mérséklõdnek a különbségek az azonos méretû lakások fûtési költségei között
A kéttarifás díjszerkezet alkalmazása következtében elõadódó kirívó nagyságú fûtési díj növekmények mérséklésére a távhõszolgáltatásról, valamint a távhõszolgáltatás legmagasabb hatósági díjának megállapításáról és a díjalkalmazás feltételeirõl szóló 16/2003(IV.30.) Kgy. számú rendelet a kéttarifás díjszerkezet megtartása mellett a növekménytõl függõ, idõben csökkenõ mértékû alapdíjkedvezményt tartalmaz. A kedvezmény mértékének meghatározása annak alapján történt, hogy azon fogyasztók esetében kompenzálja átmenetileg a tarifarendszer változásból adódó díjnövekedést, melyeknél az meghaladja az ugyanebbõl következõ legnagyobb díjcsökkenést. A rendelettervezet szerint Szegedi Hõszolgáltató Kft. a fogyasztók számára összesen a rendelet szerinti díjmérséklés esetén a 2001/2002 évi fûtési idény mért hõfelhasználása alapján a 2002/2003 évi fûtési idényben érvényes díjakkal számítva az áttérés 1. évében 14.188 ezer Ft, 2. évében 6.430 ezer Ft, 3. évében 3.641 ezer Ft, 4. évében 428 ezer Ft kedvezményt nyújt, mellyel bevételei csökkennek. A kedvezmények visszamenõlegesen, a 2002/2003-as fûtési idényre is ervényesek.
Básthy Gábor ügyvezetõ igazgató
Basthy
2003-07-17 15:39 (El�zm�ny n�lk�li.)
Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!
Tisztelt Fogyasztóink! A lakóházak hõmennyiségmérõi természetesen hitelesítettek. Az erre vonatkozó OMH hitelesítési bizonylatok az érinttett lakóközösség közös képviselõje által a Szegedi Hõszolgáltató Kft. Energetikai Csoportjánál (Szeged, Vág u. 4.sz.) munkaidõben bármikor megtekinthetõk. Básthy Gábor ügyvezetõ igazgató
,
- a legutols� hozz�sz�l�sokat az �r�asztalra teheti
Fórum