(MTI) - A szĂ©les körben elterjedt vĂ©lekedĂ©ssel szemben Paul Gauguin talán mĂ©gsem volt szifiliszes, legalábbis erre utalnak az 1849 Ă©s 1901 között Ă©lõ nagyszerĂ» francia festõnek tulajdonĂtott, amerikai kutatĂłk által elemzett fogak, amelyeket a festõ egykori házának közelĂ©ben találtak Tahitin.
A fogakat - amelyek a meghatározás szerint egy eurĂłpai fĂ©rfitĂłl származnak - egy barna ĂĽvegpalackban találták mĂ©g 2000-ben egy ásatáson, egy három mĂ©ter mĂ©ly kĂşt fenekĂ©n, nem messze onnan, ahol a mĂ»vĂ©sz hĂres maori stĂlusĂş kunyhĂłja, az Ă–römök háza állt. A festõ 1901-tõl kĂ©t Ă©vvel kĂ©sõbb vĂ©lhetõen szĂvroham miatt bekövetkezett haláláig Ă©lt Atuona faluban, otthonát nem sokkal elhunyta után lerombolták - Ărta a The Art Newspaper cĂmĂ» lap.
  Â
A kutatĂłk a fogakbĂłl nyert DNS-t a mĂ»vĂ©sznek a tahiti szeretõjĂ©tõl származĂł unokájátĂłl kĂ©rt mintákkal összehasonlĂtva arra a megállapĂtásra jutottak, hogy azok 90-99 százalĂ©kos bizonyossággal Gauguintõl származnak. SzámĂtásba vĂ©ve azt, hogy hol találták õket, szinte biztos, hogy az õ fogai, amelyekben azonban nincs nyoma a 19. század vĂ©gĂ©n a szifilisz kezelĂ©sĂ©re használt higanynak. "A tĂ©ny, hogy nincs jele higanynak, arra utal, hogy Gauguin vagy nem volt beteg, vagy nem kezeltĂ©k" - mondta a chicagĂłi Field MĂşzeum kutatását koordinálĂł Caroline Boyle-Turner amerikai mĂ»vĂ©szettörtĂ©nĂ©sz, aki könyvet Ăr a festõ Marquesas-szigeten töltött Ă©veirõl. A fogak mellett sokfĂ©le tárgyat találtak mĂ©g a kĂştban, többek közt egy Ăşj-zĂ©landi sörösĂĽveget, egy bovrilos (Ă©lesztõalapĂş szendvicskrĂ©m)ĂĽveget, likõröspalackokat, breton agyagedĂ©nyek töredĂ©keit, francia parfĂĽmös szelencĂ©ket, valamint egy fecskendõt Ă©s kĂ©t morfiumos ampullát. A törtĂ©nĂ©szek szerint a tárgyakat Ă©rtĂ©ktelennek találták, Ă©s Gauguin halála után a kĂştba hányták, a tahiti szigetlakĂłk ugyanis nem használták a kutakat. Az Ă©vek során a kĂşt aztán megtelt földdel.
  Â
A kutatĂłknak Atuona elöljárĂłja, Etienne Tehaamoana adott engedĂ©lyt az amĂşgy igencsak szuvas fogak tanulmányozására. ElsõkĂ©nt William Mueller amerikai törvĂ©nyszĂ©ki fogorvos szakĂ©rtõ vette gĂłrcsõ alá õket, Ă©s megállapĂtotta, hogy a festõt minden bizonnyal kĂnzĂł fájdalom gyötörte, mielõtt kihĂşzták rossz fogait. A leleteket aztán a ChicagĂłi Egyetemre kĂĽldtĂ©k, ahol a Field MĂşzeum megbĂzásábĂłl dolgozĂł tudĂłsok vizsgálták tovább. A kĂştban festõfelszerelĂ©st is találtak, pĂ©ldául egy csavarpálma rostszálaibĂłl kĂ©szĂĽlt ecsetet, amelyet azonban lehet, hogy fogmosásra Ă©s nem festĂ©sre használtak, egy kĂłkuszhĂ©jat pigmentekkel, továbbá narancs- Ă©s okkerszĂnĂ» festĂ©ket. UtĂłbbiakat a Louvre-ban bevizsgálva kiderĂĽlt, hogy EurĂłpábĂłl származtak.
  Â
A fogakat Ă©s a kĂştban talált többi tárgyat a kutatĂłk idõközben visszajuttatták Atuonának, ahol most kiállĂtáson lehet megtekinteni õket az Ă–römök háza helyĂ©n Ă©pĂĽlt Paul Gauguin Központban.
   Â
(http://www.theartnewspaper.com/articles/Gauguin-could-be-cleared-of-syphilisby-the-skin-of-his-teeth/31842)
Hozzászólások Kedves Olvasó! Jelentkezzen be és akkor hozzászólhat a témához!