A Clinton idõszak jóléti intézkedéseit követõen a Bush kormányzat sem teheti meg nem történtté a korábbi nyolc évet. Nem véletlen tehát, hogy az Államokban komoly vita zajlik a recessziós idõszakban munkanélkülivé válók és családjuk egészségbiztosításának lehetõségeirõl. A 2001. szeptember 11-ét követõ gazdasági visszaesés középpontba állította a kérdést. A munkaadók által szponzorált egészségbiztosítási programokat ugyanis a munka nélkül maradók elvesztették. Akik támogatják a munkanélküliek egészségbiztosításának gondolatát, azt mondják, hogy az igen fontos az egyének, a családok életében, de állítják, hogy nem kevésbé jelentõs a gazdaság, ezen belül az egészségipar élénkítése szempontjából is. Mert az egészségbiztosításban elköltött dollárok jelentõs részben a gazdaság vérkeringésébe áramlanak vissza. Munkanélküliek egészségbiztosítását a Kongresszus által létrehívott COBRA program, a szövetségi „Medicaid” program, illetve a szövetséges államok helyi erõfeszítéseivel oldják meg. A szövetségi program kiadásait a központi költségvetés és a szövetségi állam kormányzata között osztják meg úgy, hogy a kiadások túlnyomó részét a központi adminisztráció viseli.