Lassan kĂśzeledik a vĂŠgzĂŠs ĂŠs TE mĂŠg mindig nem tudod, hogy hova tovĂĄbb... KĂŠt Ăşt kĂ­nĂĄlkozik: vagy dolgozni fogsz, vagy nem. A "vagy nem"-re tĂśbb megoldĂĄs kĂ­nĂĄlkozik: tanulsz mĂŠg valamit, valahol, gyes/gyed, sorkatonasĂĄg, vagy belĂŠpsz a munkanĂŠlkĂźliek tĂĄborĂĄba. RemĂŠlem, hogy e CD ĂĄttanulmĂĄnyozĂĄsa utĂĄn nem a legutĂłbbi lehetĂľsĂŠgre kerĂźl sor! Azt, hogy hogyan ĂĄllhatsz munkĂĄba, ĂŠs hogyan keress ĂĄllĂĄst, mĂĄr kĂśrbejĂĄrtuk, most nĂŠzzĂźk meg a tanulĂĄsi lehetĂľsĂŠgeket. KĂŠt csoportba sorolhatjuk azokat, akik az oktatĂĄsi intĂŠzmĂŠnyben valĂł maradĂĄst vĂĄlasztjĂĄk: valamilyen kĂŠpzettsĂŠget mĂŠg nagyon meg akarnak szerezni, vagy jobb megoldĂĄst nem talĂĄlva vĂĄlasztjĂĄk ezt a megoldĂĄst. Persze ez a kĂŠt szĂŠlsĂľsĂŠg, az igazsĂĄg valahol a kettĂľ kĂśzĂśtt van, hiszen a tanulĂĄs nagy megterhelĂŠst jelent a szabadidĂľre ĂŠs a pĂŠnztĂĄrcĂĄra nĂŠzve egyarĂĄnt. Ha mĂĄr szereztĂŠl diplomĂĄt, szakkĂŠpesĂ­tĂŠst, akkor valĂłszĂ­nĂťleg a kĂśvetkezĂľ diplomĂĄĂŠrt, szakkĂŠpesĂ­tĂŠsĂŠrt mĂĄr fizetned kell tandĂ­jat. Anyagi szempontbĂłl megoldĂĄst jelenthet, ha nagyon tanulni akarsz mĂŠg valamit, hogy a munkahelyeddel, vagy egy vĂĄllalattal tanulmĂĄnyi szerzĂľdĂŠst kĂśtsz (rĂŠszletesen lĂĄsd a "TanulmĂĄnyi szerzĂľdĂŠs" cĂ­mĂť cikket), vagy felveszed a diĂĄkhitelt (ĂŠrdeklĂľdj a TanulmĂĄnyi osztĂĄlyokon).

1.) SzakkĂŠpzĂŠsek:

2.) Egyetemek, FĂľiskolĂĄk:

nappali tĂ­pusĂş kĂŠpzĂŠsek

mĂĄsoddiplomĂĄs kĂŠpzĂŠs

kiegĂŠszĂ­tĂľ kĂŠpzĂŠsek

posztgraduĂĄlis kĂŠpzĂŠsek

nem ĂĄllami finanszĂ­rozĂĄsĂş

3.) MBA kĂŠpzĂŠsekrĂľl

4.) KĂźlfĂśldĂśn valĂł tanulĂĄs

5.) (KĂźlĂźgy) minisztĂŠriumok elĂŠrhetĂľsĂŠge

Jelen oktatĂĄsi rendszerĂźnkben nagyon sokfĂŠle kĂŠpzĂŠsbĂľl, szakkĂŠpzĂŠsbĂľl, tanfolyambĂłl vĂĄlogathatsz Ă­zlĂŠsed, kĂŠpessĂŠgeid, ĂŠrdeklĂľdĂŠsi terĂźleted ĂŠs anyagi lehetĂľsĂŠgeid fĂźggvĂŠnyĂŠben. Ennek fokozatait a kĂśvetkezĂľ ĂĄbra szemlĂŠlteti:

SzakkĂŠpzĂŠsek:

A szakkĂŠpzĂŠsek speciĂĄlis helyzetĂŠre szeretnĂŠm felhĂ­vni a figyelmet, ugyanis lĂŠteznek Ăşgynevezett OKJ-s kĂŠpzĂŠsek ĂŠs nem OKJ-s kĂŠpzĂŠsek. Az OKJ-s kĂŠpzĂŠsekrĂľl van egy lista (OrszĂĄgos KĂŠpzĂŠsi JegyzĂŠk, ezt a www.irisz.sulinet.hu "SzakkĂŠpzĂŠs" fĂźl alatt talĂĄlod meg), amely tartalmazza a kĂśvetelmĂŠnyeket ĂŠs minden szakmĂĄhoz rĂŠszletesen kidolgozott tematika ĂĄll rendelkezĂŠsre, amely orszĂĄgosan egysĂŠges. JelentĂľsĂŠge, hogy bizonyos munkakĂśrĂśket csak ilyen OKJ-s vĂŠgzettsĂŠggel rendelkezĂľ tĂślthet be. A nem OKJ-s kategĂłriĂĄba besorolhatĂł minden egyĂŠb (szak) kĂŠpzĂŠs, de az ilyen jellegĂť kĂŠpzĂŠseket ĂĄltalĂĄban a munkĂĄltatĂłk igĂŠnyelik munkavĂĄllalĂłik szĂĄmra, hiszen azok olyan speciĂĄlisak, hogy sokszor csak az adott munkahelyen ismerik el Ăľket (persze ez nem mindegyikre igaz!)

Mire vigyĂĄzz, ha iskolarendszeren kĂ­vĂźli szakkĂŠpzĂŠsbe kezdesz:

• Az iskolarendszeren kĂ­vĂźli szakkĂŠpzĂŠsben csak olyan szemĂŠly vehet rĂŠszt, aki a kĂśzoktatĂĄsi tĂśrvĂŠnyben elþírt tankĂśtelezettsĂŠgĂŠnek eleget tett.
• Az iskolarendszeren kĂ­vĂźli szakkĂŠpzĂŠsben rĂŠszt vevĂľvel a szakkĂŠpzĂŠst folytatĂł intĂŠzmĂŠny kĂŠpzĂŠsi szerzĂľdĂŠst kĂśt. A kĂŠpzĂŠsi szerzĂľdĂŠsben meg kell hatĂĄrozni:

a) a kĂŠpzĂŠssel megszerezhetĂľ szakkĂŠpesĂ­tĂŠst, illetĂľleg az elsajĂĄtĂ­tandĂł ismereteket;
b) a kĂŠpzĂŠs ĂŠs a vizsga szervezĂŠsĂŠnek formĂĄjĂĄt;
c) a kĂŠpzĂŠs helyĂŠt, idĂľtartamĂĄt ĂŠs ĂźtemezĂŠsĂŠt;
d) a kĂŠpzĂŠsi dĂ­jat, vizsgadĂ­jat tĂśrlesztĂŠsi/fizetĂŠsi mĂłdjĂĄt;
e) a rĂŠszt vevĂľ ĂŠs a szakkĂŠpzĂŠst folytatĂł intĂŠzmĂŠny szerzĂľdĂŠsszegĂŠsĂŠnek kĂśvetkezmĂŠnyeit.

• A kĂŠpzĂŠsi szerzĂľdĂŠst Ă­rĂĄsban kell megkĂśtni, amelyet a szakkĂŠpzĂŠst folytatĂł intĂŠzmĂŠny Ăśt ĂŠvig megĂľriz.
• Az iskolarendszeren kĂ­vĂźli szakkĂŠpzĂŠs indĂ­tĂĄsĂĄrĂłl, a kĂŠpzĂŠssel megszerezhetĂľ szakkĂŠpesĂ­tĂŠsrĂľl, valamint a vizsga eredmĂŠnyĂŠrĂľl a szakkĂŠpzĂŠsi intĂŠzmĂŠny tĂĄjĂŠkoztatni kĂśteles a megyei (fĂľvĂĄrosi) munkaĂźgyi kĂśzpontot.

2.) Egyetemek, FĂľiskolĂĄk:

A felsõoktatás jelentõsen átalakult az elmúlt években és még további változások elõtt áll. Az elmúlt években az egyetemek, fõiskolák integrálódtak, 2002. szeptemberétõl, pedig minden intézménybe bevezették a kreditrendszert, felmenõ rendszerben, vagyminden évfolyamra vonatkozóan. Van is kavarodás rendesen! Ezt a saját bõrömön is nap mint nap megtapasztalom. Bízom benne, hogy lassan megszokjuk az újat és még több elõnyét élvezni tudjuk. A kreditrendszer segítségével akár szakokat és egyetemet is válthatsz. Tehát, ha rájössz, hogy mégsem ez az a szak, amire vágytál, keress másikat és kérdezd meg, hogy hogyan számíthatók be az eddigi kreditjeid és mit tegyél. Ilyen helyzetben javaslom, hogy mindenféleképpen nézz utána a Továbbtanulási kézikönyvben is a dolgoknak (minden év decemberében jelenik meg), de legbiztosabb, ha a Tanulmányi Osztályokon érdeklõdsz. Röviden a várható változásokról: összevont érettségi-felvételi rendszer bevezetése, mely szerint választhat az érettségi elõtt álló, hogy mely tantárgyakból kíván emeltszintû érettségit tenni, amely egy felvételinek is számít. Minden felsõoktatási intézménybe bevezetik a 120 pontos felvételi pontozási rendszert (igen megtévesztõ és nehézkes, hogy van, ahol 100, 90, és 120 meg még ki tudja, hogy hány pontos rendszer volt). És készüljünk fel az EU-ra is! A kreditrendszer segítségével elérhetõ közelségbe kerül annak az álomnak a megvalósulása, hogy itt elkezdesz egy szakot, és ha úgy alakulnak a körülményeid, akkor zökkenõmentesen folytathasd az EU valamely tagállamában, majd akár itthon fejezd azt be. Sajnos erre még egy kicsit várni kell, de azért így, vagy úgy ma is megoldható, hogy bizonyos mértékig elfogadja egyik intézmény a másik tanóráit, vizsgáit. De nézzük meg részletesebben, hogy milyen fajta képzéseket kínálnak az egyetemek, fõiskolák!

 

  Forrås: Debreceni Egyetem - Pont Szolgåltató kÜzpont Szegedi Tudomånyegyetem - Hallgatói ÁllåskÜzvetítþ Ês Karrier Iroda Budapesti KÜzgazdasågtudomånyi Ês Államigazgatåsi Egyetem - Karrier Iroda åltal kiadott KARRIER CD 2003