Programajánló
M�jus 2024
H K S C P S V
29301 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
Ebben a h�napban
Hírfolyam
14:42 
Csongrád megyében is támogatják a Mintamenza program terjedését
14:41 
Ukrán válság - Az oroszok hajók elsüllyesztésével foglyul ejtették az ukrán flotta egy részét
14:40 
Ukrán válság - Orosz lap: Viktor Janukovicsot állítólag infarktussal kórházban kezelik
14:38 
Versenyuszoda épül Gödöllõn
14:36 
Ukrán válság - Magyar katona vezeti az EBESZ katonai megfigyelõit
13:44 
Diszkótragédia - Fenntartotta a korábbi jogerõs ítéletet a Kúria a West Balkán-ügyben
Szeged
Szegedi hírek
Vízilabda ob I - Molnár Tamásék Diapolo Szeged VE néven folytatják
Színházi világnapi programok Szegeden
Színházi világnapi programok Szegeden
Balett és fantasztikus vígjáték a Szegedi Nemzeti Színház márciusi mûsorán
FIGYELEM! MENETREND MÓDOSÍTÁS!
Magazin
Uccai dumák
Változó világ
Játék
Kivirágzás vezényszóra
Autók
Múzeumba került az elsõ, 1898-ban készült Porsche
Jegyzet Jegyzet
Strók-centrumba vagy hová?
Munkatársunktól   2007 July 10, Tuesday  

A napokban borzolta a kedélyeket egy tudósítás, amely a strókos betegek felesleges utaztatásáról szólt. A diagnózist is odaírták: a reform a bûnbak. E klisé alkalmazása felmentheti az illetékest a gondolkodás terhei alól. Jobb lenne pedig gondolkoni.
  Hozzszlsok Nyomtat E-mail PDF

 „Az alaptörténet szerint fölöslegesen utaztatják a strókos betegeket a strók-centrumba, mert nincs joga a területi kórház ideggyógyászatának eldöntenie, hol is kezeljék a beteget. Emiatt aztán olyan betegek is bekerülnek a centrumba, akiknek nincs ott helye. Bezzeg, ha a területi kórház neurológiája döntene, mindez nem így lenne."

Ezzel szemben a valódi helyzet a következõ. A strók - leánykori nevén az agyvérzés - tünetei jól felismerhetõk a szakemberek számára. Azt is lehet tudni, hogy mekkora az idõ intervallum, amelyen belül kell felvenni a harcot a vérröggel, és kell megkezdeni a vérrög oldását - a trombolízist - a sikeres gyógyítás érdekében.

Az is helyes törekvés, hogy az agyvérzésre gyanús betegek, a tünetek jelentkezésétõl számított három órán belül kerüljenek be a strók-centrumba. Hiszen ott minden személyi és tárgyi feltétel rendelkezésre áll a sikeres kezeléshez, és a szövõdménymentes gyógyításhoz.

Ha mégis olyan beteg kerül a strók-centrumba, akit, a kivizsgálást követõen visszaküldenek a területi kórházi ideggyógyászatra, akkor annak két oka lehet. Vagy eltelt a tünetek megjelenésétõl számított azon idõszak, amelyben még sikeres lehet a vérrögoldó beavatkozás, vagy nem strókos beteget vittek be oda. Mindkét esetben annak megítélésével van probléma, hogy strókról van-e szó, és mikor jelentek meg az elsõ tünetek.

A helyzet kulcsa a mentõszolgálat kezében van? Mindig õk döntik el, hová való a beteg? Ha megkérdezzük errõl a mentõket, nyilatkozzák, hogy nincs olyan belsõ utasítás, amely arról szólna, hogy minden strókra gyanús beteget a centrumba kell szállítaniuk. Ha egyértelmû számukra, hogy strókról van szó, igen, oda kell vinni a pácienst. Ekkor rohamkocsit küldenek, képzett szakemberrel, vagyis a diagnosztikus hiba lehetõsége elenyészõ. A centrumba ilyenkor kizárólag olyan beteget szállítanak be, akinek ott a helye, és sikeres lehet a vérrögoldó kezelés.

Akkor honnan a tapasztalat, hogy vannak betegek, akiket feleslegesen utaztatnak be a strók-centrumba, majd visszaküldenek a vizsgálatok után a területi kórházba? A mentõszolgálat szerint ez a helyzet akkor áll elõ, ha a beteghez a mentõket a háziorvos hívja, és nem sürgõsséggel, csupán 'betegszállítást' igényelve. Ekkor a mentõk be is szállítják a beteget a centrumba, hiszen oda szól a beutaló, de a szállítókocsi ápolójának nem feladata a diagnózis helyességének vizsgálata, kizárólagosan a beteg szállítás alatti felügyeletét kell biztosítania.

Ha azonban a háziorvosokat kérdezzük, nagyjából õk is felmondják a leckét a strók-beteg beutalása ügyében. Tudják, milyen életkorban, a tünetek jelentkezésétõl számított hány órán belül, hová kell kerülnie ellátásra a betegnek. Vagyis a pontatlanság a tünetek jelentkezési idejének megítélésében lehet leginkább, nem a diagnózisban. Persze az önvédelmi reflex sem hanyagolható el, szakmai bizonytalanság esetében. Mondván: abból nem lehet baj, ha beutaljuk a beteget, legfeljebb utazik egyet.

Nos, ebbõl az okfejtésbõl mi következhet? Azt gondolom, több következtetés is levonható.

Elsõ a sorban, hogy mielõtt minden egészségügyi balfékséget a reform számlájára írnánk, gondolkodnunk kellene, és aki ír valamirõl, próbálja megérteni, mirõl is akar értekezni. Másodszor: annak a betegnek van nagyobb szerencséje, akihez a rohamkocsi megy, ha egyébként az indokolt is, hiszen ott a diagnózis pontos lesz. Harmadszor: a területi háziorvosok szakmai munkáját a területi kórháznak kellene 'felügyelnie', és segítenie ahhoz, hogy a hibák elkerülhetõk legyenek. Negyedszer: a hatósági szakfelügyeletnek lenne feladata levonni a következtetéseket az adott szakterülethez kapcsolódó szakmai bakikból. Ötödször, a területi kórház fõorvosának, jelen esetben neurológus fõorvosának a hatáskörét meghaladó ügyekben az egészségügyi hatósághoz kellene fordulnia, intézkedést kérve, ha nem tud úrrá lenni önmaga a problémán. Hatodszor: az a páciens, aki maga is tudja, hogy hajlamos lehet alapbetegsége miatt a strókra, vegye komolyan a tüneteket, lehet, hogy rokkantságot kerülhet el, ha idõben hívja orvosát vagy a mentõket. Ne halogassa a segítségkérést!


Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!



Webradio.hu - Szegedi, orsz�gos �s sport h�rek a nap 24 �r�j�ban!:Hírek



Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player


Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player