Elõször csak a hátam mögül, valahonnan a troli mélyebb bugyrából hallom: valaki
szidja a vezetõt, mert a jármû nem állt meg egy rég megszüntetett megállóban, bár az utas jelzett. Egy megállónyi csönd következett, már megnyugodva azt hittem az ügy elzárult, mérges utas lelépett. Ezért döbbenten látom, egy idõs, kinézetre normális férfi elõrement és a vezetõfülke elõtt jelentette be döntését: ritka szemét ember maga! Azután lement a számára kinyíló ajtón, rámeredt a pilótára, majd két lépés megtétele után kiköpött a járdára.
***
Hatalmas fehér betûkkel készült kiírás mered a járó-kelõkre: HITET! Valahányszor meglátom, kérdezem: kitõl várja? Tõlem? Kevesli a meglévõ HITET!
És?
***
És még mindig uccaképek, ezúttal piac: hajdani nagy tanár, tanévente leadta a
munkás-mozgalom lépcseit, az SZKP tehát a szovjet kommunista (bolsevik) párt
kongresszusait, mind a 25-öt - Ez volt a fõtitkár, ez volt a fõcsapás iránya, túlélõk jegyzéke… Azóta elmúlt néhány ezredév, õ is már jóval 70 fölött rója ösvényeit. A Mars (köznyelven korábban s ma is! Marx) -tér tavaszi kavargásában bukkan elõ kissé tarjagos fejjel, kocsma után. Mondom neki: hallottalak a rádióban! Nyilatkoztál a düledezõ társasházatokról… Legyint, lóf@x teszi hozzá kedvesen. Ezt nem mondtad a mikrofonba! Édesem, jön közelebb, édesem: 1947-ben népi kollégista voltam! Az elõadó elvtárs kijelentette: látta amint egy T34-es elvtársi szovjet tank, egyetlen lövéssel 5 fasiszta Tigris tankot kilõtt! Akkor én ott azt mondtam az Elvtársnak: lóf@x ! Anyám téren állva könyörgött, legalább a kollégiumból ne rúgjanak ki! Kicsit kínosan ordít a hajdani Tanár úr, de akkora itt a forgalom, meg különben is, piacon vagyunk, kocsma közel! Oda se néznek, hát lóf@x !
***
A gimnáziumban ott állnak a tanári járgányok az udvaron. Kérdem a direktort, hol parkolnak a diákok? Bizonytalan válasz, körbemutat. Õk nem állhatnak be? Egy alkalommal egy legújabb típusú Mercedes kupé parkolt le a tanerõk közé, meséli. Még aznap kiszúrták: ez nem lehet tanáré! Tényleg nem az volt. Az igazgató megkérte diákját, többé ne szégyenítse meg tanárait.
***
Milyen jó barna maga, vagy csak vörös? Magas a vérnyomása? Valahányszor
meglátom magát, mindig szegény Klió jut eszembe Itthagyta Szegedet és fölment Pestre meghalni. De miért tette? Egy idõs színésznõ mondja ezt, és bár menni is alig tudok a derékfájásomtól, azért meghatódom. Még fölajánlja, hogy legközelebb ad egy képet az elhunytról, aki, s ezt közösen tanúsítjuk, emlékezetes szépség volt. Amikor elválunk, gyorsan kiszámolom: úgy 40 éve láthattam Kliót utoljára. Így üzent, már nem elõször.
(tráser)
,
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!