Nem biztos, hogy mindenki tudja: lÊteznek kÊk színÝ jÊghegyek, amelyeknek a színe jelzi, hogy tÜbb mint egymillió Êvesek. A napokban mutatta be egy televíziós csatorna azt a jelenetet, amint egy ilyen jÊghegy szÊthasad, akår egy fÊlbevågott alma. Låtvånyosan porladt szÊt a maradÊk jÊg, Ês tÝnt el a tenger vizÊben. A globålis felmelegedÊs zajåtól visszhangos mÊdiåban egy ilyen jelenetsor bemutatåsa tuti siker. Lelki szemeim elþtt låtom, amint Marika nÊni a kÊpsoroktól megrendßlve elrohan a fßrdþszobåba, Ês az Üsszes dezodoros flakont a kukåba dobålja. Mindezt megfejeli fÊrje, Pista båcsi, aki azon nyomban leteremti a jószåndÊkú asszonyt, hogy miÊrt nem szelektív gyÝjtþbe helyezte el az ózonlyuk-gyilkos spray-ket. EgyÊbkÊnt akkor mår az ßres sÜrÜs ßvregeket is elvihetnÊd a szelektív gyÝjtþbe anyukåm - tennÊ hozzå Pista båcsi, Ês mindjårt jobban ÊreznÊ magåt az emberisÊg.
  A megoldås persze nem ilyen egyszerÝ. A lÊgkÜr szennyezÊsÊÊrt leginkåbb felelþs Egyesßlt Államok pÊldåul hivatalosan årtatlannak vallja magåt. KÊt neves amerikai klímaszakÊrtþ ugyanis azt ållítja új kÜnyvÊben, hogy a globålis felmelegedÊs a FÜld tÜrtÊnete sorån ismÊtlþdþ jelensÊg, amelyet nem az ßveghåzhatåst okozó gåzok okoznak. A FÜld lÊgkÜri hþmÊrsÊkletÊnek emelkedÊse Ês csÜkkenÊse, a felmelegedÊsi Ês lehÝlÊsi idþszakok nagyjåból 1500 ÊvenkÊnt kÜvetik egymåst, Ês a våltozåsokat a Nap sugårzåsi tevÊkenysÊgÊnek módosulåsa okozza - ållítja "Feltartóztathatatlan globålis felmelegedÊs" címÝ tanulmånykÜtetÊben a kÊt kutató, Fred Singer Ês Dennis Avery.
  Ez persze olyan amerikås megoldås: mi profitot termelßnk, kÜpßnk a Kiotói EgyezmÊnyre, ti pedig nyugodtan szuttyogjatok azon, hogy elpusztul az emberisÊg. MellÊkesen jegyzem meg, hogy az amerikai katasztrófa-filmek tÜkÊletesen lekÊpezik ezt a gondolkodåst: bennßnket akar tÜnkretenni marslakó, ufó, al-Khaidås, rånk zúdul a tornådó, a szÜkþår, Ês a gyilkos hangyåk serege, de mi toppon vagyunk, Ês a vÊgÊn úgyis felßlkerekedßnk.
  A vilåg tÜbbi rÊszÊn persze ezt egÊszen måskÊnt låtjåk ezt a kÊrdÊst. FþkÊnt az európaiak hajlamosak minden egyes hþmÊrsÊkleti rekord megdþlÊsÊt a vilåg vÊgÊnek kezdetekÊnt Êrtelmezni. Mi mÊg annak sem tudunk teljes szívßnkbþl Ürßlni , hogy tÜbb tízezer forintot spórolunk a fÝtÊsen, vagy, hogy focista fiainknak nem kell Ciprusra vagy Mallorcåra utazniuk edzþtåborozniuk, mert nålunk is ugyanolyan az idþ, mint ezeken az egzotikus szigeteken.
  Pedig tÊny, hogy nÊhåny Êvvel ezelþtt a spanyolorszågi Sierra Nevadån egÊsz egyszerÝen elmaradt az alpesi sí vilågbajnoksåg, mert nem volt hó, de ennÊl is meggyþzþbb Êrv a vÊszmadarak ellen, hogy hasonló meleg januårban volt rÊsze Magyarorszågnak 1936-ban Ês 1948-ban is. Ezek azÊrt mÊg nem a sziszegþs szappan (spray) tßndÜklÊsÊnek Êvei, Ês a nagy gyårak sem ontottåk mÊg úgy a fßstÜt, mint RÊz Andrås egy hosszas tÊvinterjú alatt.
  Szóval, vannak ellenérvek is bõven, de tény, hogy az amerikaiakkal úgysem tudunk mit kezdeni. Õk meg vannak gyõzõdve arról, hogy a lehetõ leghumánusabb, legdemokratikusabb és legönzetlenebb nemzet az övék, csak ellenségeik akarják a környezetvédelem átlátszó bolsevista trükjével gazdasági hatalmuk feladására kényszeríteni õket. Igazi vadnyugati legenda az övék, amihez ragaszkodnak, mi pedig továbbról is Nyugat, dél-nyugat felõl kapjuk a frontokat, ami még mindig jobb, mintha keletrõl, vagy északról történne mindez.
  Egy biztos: januår 19-Ên Ês 20-ån újabb melegrekord dþlhet meg Szegeden, de aztån 22-tþl jÜn a lehßlÊs. Ez utóbbiról mÊg nem tudjuk, milyen mÊrtÊkÝ lesz, de ha netån a farkasordítós fajtåból kapunk, akkor nÊhåny napon belßl biztos elfelejtjßk a sírånkozåst a globålis felmelegedÊs miatt.

Szincsok GyÜrgy