Az orvoskamarának ez egyszer igaza van. Valóban a smoroszkai gyõzõ kegydíjas feleségének szerepkörébe kényszerülnek a szakrendelõk orvosai, akihez, mint tudjuk a bõzendorfer huszárok jártak, hogy könnyítsenek a helyzeten. Ha, féldobozcigarettás vizitdíjat vezetnének be törvénybe foglalván.
Felkapta valaki ezt a gondolatot. Eszkalálták a hírbörzén. Majd tán tényleg be is vezetnék. Váltig azon agyalok, kinek a gondolataiban születhetett ez a javaslat? Felteszem, életében nem ült szakrendelés orvosi székében. Vagy, ha ült, nagyon nem szerethette, amit csinált akkoron. Az sincs kizárva, hogy a megboldogult átkosban szerezte vizitdíjbéli tapasztalásait.
Keringtek akkoriban rémtörténetek a kitett kalapról, amelybe tett piroshasú volt a belépõ a falusi körzeti rendelõbe. Gondolta, no ezt megduplázzuk, és két bélást kell most majd a perselybe dobatni. Ennyi pénzért már jobb iskolai büféautomatából egy almát is vehet a gyerek magának.
De nem is ez a gondom nekem az üggyel. Sokkal inkább, hogy miért a járulékfizetõi pénztárcánknak kevesebbe kerülõ járóbeteg-ellátást szeretnék egyesek elnépteleníteni? Miért nem a drágább ellátó szinteket? Bárhogy nézegetem az írásokat, e kérdésre nem találok válaszokat, sõt a kérdezõk agyában sem fordult meg ez a gondolat még, inkább csak ismételgetik azt, amit mástól hallottak. Nem arról kellene az egészségügy felkentjeinek gondolkodniuk, hogyan lehetne a járóbeteg szakellátás rendelõit benépesíteni, azokkal, akiket drágább helyeken kezeltek eddig?
A technikai feltételek már adottak lennének. A reformhevületben nem kellene a józanésztõl is búcsúzni. Vegyük már számba, az orvosi rendelõ tényleg nem autóbusz vagy villamos, amelyhez menetjegyet kellene váltania a kedves utazó közönségnek. Vagy, ha muszáj, nevezzük el portaszolgálati díjnak, és szedjük is be a belépõktõl ott, a kapuban.
(csenke)
,
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!