1. lap. �sszesen 2.
Kissé elhamarkodottnak tûnt Gyurcsány Ferenc önfeledt narancsos bukta osztogatása az elsõ forduló szoros befutója után, ám az idõ õt igazolta. Az MSZP székházban április 5-én felfalt gyümölcsös sütik már megelõlegezték a politikai erõviszonyok radikális átrendezõdését. Még mielõtt valaki azt gondolná ugyanis, hogy a mandátumeloszlás mostani állása bebetonozná a két nagy, két kicsi felállást a magyar parlamentben, le kell szögeznünk: ennél most sokkal többrõl van szó. A Fidesz ugyanis a rendszerváltás utáni harmadik választási vereségét szenvedte el Orbán Viktor vezetésével, és ez a körülmény valószínûleg nem maradhat következmények nélkül. A krízishelyzetet jól jelzi, hogy párt teljes vezetõsége benyújtja a lemondását az egy hónapon belül megtartandó országos kongresszuson, és ezúttal a küldötteken a sor, hogy ítéletet mondjanak vezetõik teljesítményérõl.
Nehéz lenne megjósolni, mi fog történni ezen a történelmi kongresszuson, ám az könnyen megjövendölhetõ, hogy Orbán Viktor politikai karrierjének alakulása dönti el, egyben marad-e a jobboldal gyûjtõpártja, vagy elindul az a folyamat, amely végén a különbözõ irányzatok végképp búcsút intenek egymásnak. Orbán eddigi politikai életmûve válhat köddé azzal, ha a most még a narancssárga zászlók alatt egyesülõ szatelitpártok, ideológiai irányzatok, és más pártokból ide csábított képviselõk egyszer csak új öntudatra ébredve elõbb saját frakciót, majd külön platformot, végül önálló pártot hoznak létre. Azt, hogy ennek veszélye fenyeget, maga a pártvezér is érzi, ezért tartotta leszögezni mindjárt a végzetes második forduló után, hogy nem örülne önálló KDNP-s frakciónak az új összetételû parlamentben.
Pedig az erjedés aligha akadályozható meg. A mostani állás szerint 164 képviselõvel rendelkezõ frakció ugyanis tele van olyan „jó szimatú", sokszor megélhetési politikusnak titulált honatyával, akik rutinosan követik a politikai ésszerûség által kínált menekülési ösvényeket. Magyarán, lelépnek, ha jelenlegi pártjuk meggyengülését, súlyának elvesztését érzékelik. Ezt megtették kisgazda, kereszténydemokrata, vagy MDF-es politikusként, mert a Fidesz nagyobb perspektívákat, biztos parlamentbe jutást kínált, miért haboznának most, amikor ez a megbízhatónak vélt gálya is léket kapott.
Orbán Viktor azonban nem véletlenül a rendszerváltás utáni idõszak egyik legtehetségesebb politikusa. Eddig mindig elõ tudott rántani valamit a bûvészkalapból, amivel megmentette magát és pártját a végsõ romlástól. A '90-es választáson még egyértelmû sikert ért el azzal, hogy közel akkora frakciót alakíthatott a Fidesz, mint az MSZP, a kínos '94-es fiaskó után azonban felkínálta lemondását, ám akkor érthetõ okokból a tagság kiállt mellette. Ezt a döntést igazolta a 98-as gyõzelem, ám a határozott, olykor indokolatlanul durva kormányzati módszerek, illetve a médián is átsugárzó arrogancia újabb vereséghez vezetett. Ekkor már az MDF kivételével minden jobboldali pártot beolvasztott a saját szövetségébe, így nem csoda, hogy a komoly mozgósítás ellenére sem tudott megfelelõ tartalékot vezérelni a második fordulós megmérettetésre. A Fidesz sebezhetõsége jól látszott már 2002-ben, ezért a pártvezér meg is nyugtatta híveit, hogy tanult a 2002-es vereségbõl. A mostani voksolás azonban eloszlatta azt a mítoszt is, amely szerint Orbán Viktor csak egyszer téved.
A cikk nem ért véget, kattintson a második oldalra!
|< Kezd�
< El�z�
1
2
K�vetkez� >
Utols� >| 
,
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!