|
Janka Zoltán professzor elõadása
Munkatársunktól
2005 December 15, Thursday
 SZTE ÁOK Pszichiátriai Klinika tanszékvezetõ professzora a Mindentudás Egyeteme Szeged X. elõadását Mûvészi alkotóerõ és pszichés zavarok címmel tartotta.
|
 Az õsidõk óta tartott tapasztalati megfigyeléseken túl tudományos igényû feldolgozások is jelzik, hogy pszichés tünetek, különösen a kétpólusú hangulatzavar (emelkedett és nyomott hangulat váltakozása), valamint az egypólusú (depresszió) gyakrabban fordulnak elõ írók, költõk, képzõmûvészek és zeneszerzõk körében az átlagpopulációhoz képest. Hasadásos elmezavar és egyéb betegségek esetében viszont mindez nem jellemzõ.
A mûvészi alkotóerõ alapelemei a technikai-mesterségbeni tudás és ismeret, a különleges tehetség és képesség és az akarat, amelyek közül ha valamelyik hiányzik, csak részleges kreativitást eredményez, mint az sorrendben a fiatalkori, frusztrált, vagy feladott kreativitás eseteiben ismeretes.
Az alkotói képességet és a lelki tüneteket különféle foglalkozási csoportokban elemezve a mûvészetekkel kapcsolatos területeken a pszichés zavarok gyakoribb elõfordulását találták, amelyek közül különösen a hangulati élettel kapcsolatosak voltak jellemzõek. A kiemelkedõ mûvészek közül többek között nagy valószínûséggel kétpólusú hangulatzavar pszichés tüneteit mutatták: E. Dickinson, E. Hemingway, N. Gogol, A. Strindberg, V. Woolf, Lord Byron (G. Gordon), J. W. Goethe, V. van Gogh, F. Goya, G. Donizetti, G. F. Händel, O. Klemperer, G. Mahler, R. Schumann és H. Wolf.
A depresszióban szenvedõkre és öngyilkosságot elkövetõkre is számos további példa sorolható fel. Levonható az a következtetés, hogy a hangulati labilitásra hajló személyiségvonások hozzájárulhatnak kimagaslóan kreatív teljesítmények létrejöttéhez a mûvészet területén.
|
|
|
,
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!