Már nagyon rám férne a hõkezelés, veti oda üdvözlés helyett a Tudós sietõsen, miközben látszólag a régi gunyoros mosoly játszik a szája körül. Meg nem állna, csak gyors léptekkel siet tovább.
Értetlenkedve kérdem, a félig távolodottól: de milyen hõkezelésre méltóztatik utalni Mon Signore?
Milyenre, hát a krematĂłriumra. És nem nevetĂĽnk. De már el is ment, otthagyott állva, csak görnyedõ hátát látom a szĂĽrkĂĽletben.   Â
* * *
...Tudom én hogy jóbolondnak ott vagyok én nekik. De micsinájjak? A kertet elcseréltük lakásra, mer kelletett a fiaméknak, most ott lakok én is, de meg nem kérdeznék hová mész anyu, vagy hogy vagy? Most is mögyök, vöszök valami gyümõcsöt az onokáknak.
A másik mama csak bĂłlogat egyetĂ©rtõn. Érti amit hall. Â
* * *
EgyszerĂ»en tehetsĂ©ges vagyok, jelentette be a 65 Ă©ves tanár, majd dokumentálta állĂtását: bemutatta a fĂĽrdõszoba mintegy 15 cm hosszĂş (lehet 17 is) usque 3 cm átmĂ©rõjĂ» vascsövĂ©nek lefestĂ©sĂ©t.
Igaz, bejelentĂ©seivel hetek Ăłta kĂ©szĂĽlt tettĂ©re, továbbá nem õ kereste meg a franc tudja hol lapulĂł konzervdoboznyi festĂ©ket, Ă©s az ecsetet sem. De sikerĂ©t kĂ©tsĂ©g kĂvĂĽl szemĂ©lyes gyõzelemkĂ©nt ĂĽnnepelte. Mondhatni konvertálhatĂł szakmám van.
Na jó: lehetne, összegezte eredményeit.
(tráser)
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!