Így hát félrefordított fejjel, de elviseljük ezt a viszonyt. Mint akik nem vesznek észre egy lábuk elõtt heverõ ocsmányságot. Valaha volt életerõs szép és életerõs szervezet rothadó maradványát mondjuk, egykori növényt, állatot, szervesen lélegzõt - Isten paradicsomából.
EurĂłpĂĄban ugyanis ez a vĂĄros jelenĂ­ti meg a szembenĂŠzhetetlensĂŠget.
Szebrenyica.
A napokban Ăźnnepelt tizedik, szĂŠp kerek ĂŠvfordulĂłnak kĂśszĂśnhetĂľen Ăşjraszerkesztett tĂŠvĂŠfilmek, tudĂłsĂ­tĂĄsai jĂłvoltĂĄbĂłl alaposan szemrevĂŠtelezhettĂźk azt, amivel nem tudunk szembenĂŠzni. Az egykori vĂĄroslakĂłkat, ĂŠletĂźkben ĂŠs holtukban. ElĂľbb pucĂŠron, a kegyetlensĂŠg mezĂ­telensĂŠgĂŠben, aztĂĄn az Ăźnnepi gyĂĄszmenetben.
KezdtĂźk a tĂĄborlakĂł arcokkal, amint mĂŠg remĂŠnyteljesen nĂŠztek az eurĂłpai jĂśvĂľbe. Folytattuk azokkal az arcokkal, amelyek mĂĄr nem nĂŠztek sehovĂĄ. Az exhumĂĄltakĂŠ, akiket a tetem- raktĂĄrak zavarodott lĂĄtogatĂłi vizslattĂĄk Ăśklendezve, szĂĄjukra, orrukra tapasztott zsebkendĂľvel keresve szeretteiket.
Irgalmatlan ĂŠlessĂŠgĂť tekintetek, - tompĂ­tott ĂŠrzĂŠkelĂŠsĂť szaglĂłszervek.
Voltak kivĂĄlasztott arcok ĂŠs voltak, akik magukra maradtak. Akinek szĂŠtmĂĄllott vonĂĄsait mĂĄr nem ismertĂŠk fĂśl, tovĂĄbb maradt az irgalmas fedetlensĂŠgben. MĂĄsokra rĂĄlelt kĂŠtsĂŠgbeesett rokona, apja, felesĂŠge, gyermeke, ĂŠrte Ăşjra indult a sĂ­rĂĄs. A felszabadultabb zokogĂĄs? Ki tudja. AztĂĄn betakartĂĄk a maradvĂĄnyok ocsmĂĄny meztelensĂŠgĂŠt ĂŠs zĂśld zsĂĄkba bĂşjtatva, elhagyhattĂĄk a tanĂşsĂĄgtĂŠtel raktĂĄrait...
RĂĄjuk csukĂłdtak az uniformizĂĄlt koporsĂłk ĂŠs a nemzetkĂśzi kĂśzrĂŠszvĂŠttĂľl Ăśvezve, vĂŠgsĂľ nyugalomra tĂŠrhettek.
HĂĄnyan a nyolc ĂŠs fĂŠlezer ĂŠrintett kĂśzĂźl? HĂĄnyan azok kĂśzĂźl, akik a korĂĄbbi kĂŠpkockĂĄkon mĂŠg tĂśrĂśkĂźlĂŠsbe rendezve remĂŠltĂŠk: amitĂľl rettegnek, nem fog bekĂśvetkezni.
Amit mindenki hitt, hogy nem fog bekĂśvetkezni.
A tanĂşskodĂł kĂŠpkockĂĄkon jĂłl lĂĄthatĂł volt a vezĂŠnylĂľ tĂĄbornok gyĂľztes magabiztossĂĄga. JĂśn, megy, egyeztet szenvedĂŠly tĂĄrsĂĄval, az elhĂ­resĂźlt elnĂśk-pszicholĂłgussal. Majd idegen ĂśltĂśzetĂť katonĂĄkkal, diplomatĂĄkkal. FotĂłpĂłzba meredve nyĂşjtja parancsolĂł kezĂŠt, utasĂ­tĂĄsokat int fegyveres fĂŠrfiaknak.
KĂŠtsĂŠgbeesett asszonyoknak, Ăśregeknek gesztikulĂĄl - a hĂĄttĂŠrben ĂŠgĂľ hĂĄzsorok nagytotĂĄlja vilĂĄgĂ­t. A hangja nem hallatszik. De azĂŠrt lendĂźletesen magyarĂĄz a bĂŠkefenntartĂĄst vezĂŠnylĂľ ENSZ-kĂŠk sipkĂĄs holland tisztnek. AkirĂľl mĂĄr tudjuk, gyĂĄvĂĄn megfutott, magukra hagyva az ĂĄldozatokat. TalĂĄn ezĂŠrt bĂłlogat megszeppenve a magabiztos tĂĄbornok arcĂĄba.
Aki egyĂşttal EurĂłpĂĄnak magyarĂĄz.
És nekünk.