(MTI) - A szabad sajtó is elõfeltétele az uniós csatlakozásnak - fejtette ki a Montenegró, Macedónia és Bosznia-Hercegovina országjelentésérõl szóló vitához benyújtott írásbeli hozzászólásában Göncz Kinga, MSZP-s európai parlamenti képviselõ. Csütörtöki közleménye szerint a politikus úgy véli, ezen a téren mindhárom országban aggasztó a helyzet.
Macedóniában a sajtó- és véleménynyilvánítási szabadságot súlyosan csorbító törvényeket fogadtak el tavaly év végén - állapítja meg az egykori esélyegyenlõségi, késõbbi külügyminiszter, aki szerint a szkopjei parlament azóta ugyan módosított néhány kifogásolt rendelkezést, a jogszabályok mindazonáltal továbbra sem felelnek meg teljesen a nemzetközi elvárásoknak.
Ugyancsak elfogadhatatlan, hogy a csatlakozási tárgyalásokat folytató Montenegróban nem ritka az újságírók megfélemlítése, fizikai bántalmazása, az elkövetõk felelõsségre vonása pedig elmarad - húzta alá a szocialista politikus.
"Arra kérem az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy határozottan lépjenek fel a sajtószabadság védelmében, és adják az érintett országok tudomására, hogy az alapjogok maradéktalan biztosítása nem csak a csatlakozásnak, de a tárgyalások elkezdésének és folytatásának is a feltétele" - hangsúlyozta Göncz Kinga.
Bosznia-Hercegovinával kapcsolatban az EP-képviselõ külön kitért arra, hogy az egykori jugoszláv tagköztársaságtól az EU azt várja, hogy mihamarabb hárítsa el az alkotmányos akadályokat a csatlakozási folyamat útjából
"Míg Montenegró a 35-bõl már két csatlakozási fejezetet ideiglenesen lezárt a tagállamokkal folytatott tárgyalásokon, addig a mélyen megosztott Boszniának a csatlakozást övezõ politikai és társadalmi konszenzus nélkül egyelõre esélye sincs arra, hogy egyrõl a kettõre lépjen" - szögezi le a politikus, aki fontosnak tartja, hogy az Európai Unió továbbra is támogassa a nyugat-balkáni országokat a csatlakozásra való felkészülésben. Boszniában aktív európai közvetítésre van szükség ahhoz, hogy az országot alkotó entitások megállapodjanak a diszkriminatív alkotmány módosításáról, elhárítva ezzel a legnagyobb akadályt a csatlakozási folyamat útjából - vélekedik Göncz Kinga, aki szerint nagy eredmény lenne, ha a jelenlegi görög EU-elnökség idején sikerülne megállapodásra jutni a névvitáról Macedóniával.
Macedónia nyolc éve tagjelölt, de hiába várakozik a csatlakozási tárgyalások megkezdésére, Görögország történelmi okokra hivatkozva több mint húsz éve hajthatatlan, és makacsul ellenzi, hogy az ország a Macedónia nevet viselje, ezért az ország neve hivatalosan és immár több mint két évtizede ideiglenesen Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság. Az Európai Bizottság álláspontja az, hogy a tagállamoknak engedélyezniük kellene Szkopje számára a csatlakozási tárgyalások megkezdését, a névvitát pedig az egyeztetésekkel párhuzamosan, azokkal egy idõben, még a macedón uniós csatlakozás elõtt kellene rendezni.
,
Hírközpont
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!