(MTI) - Indokolt lenne a politikai marketing jelenleginél pontosabb szabályozása, úgy, hogy a mainál jobban biztosítsa a magánszféra védelmét - hangsúlyozta Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke az MTI-nek adott interjújában.
Péterfalvi Attila, aki korábban adatvédelmi biztos volt, azt mondta: a politikai marketing hazai szabályozása vegyes képet mutat. Bizonyos adatkezelések szabályai megtalálhatók a választási eljárásról szóló törvényben, de vannak olyan területek is, amelyekre nem vagy nem egyértelmû szabályok vonatkoznak.
Az egyértelmû és pontos rendelkezések megalkotása ezért kívánatos lenne a személyes adatok és a magánszféra védelme szempontjából - jelentette ki. Felidézte: az adatvédelmi biztosok már 2005-ben úgy foglaltak állást, hogy a politikai marketingnél olyan eszközöket kellene választani, amelyek garantálják a magánszféra tiszteletét.
Az érintettek magánszférájának védelme sok esetben ellentétes a jelölõszervezetek érdekeivel, mindazonáltal alapvetõ követelmény ezen érdekek között az egyensúly kialakítása, a magánszféra- és az adatvédelem maximális érvényesülése mellett - mondta.
Jelezte: a korábbi adatvédelmi biztosokhoz hasonlóan a NAIH is közleményt tervez kiadni a választások elõtt az adatkezeléseket érintõ fõbb szabályokról.
A jelenlegi szabályok szerint a jelölteknek, a jelölõszervezeteknek a NAIH-nál be kell jelenteniük az aláírásgyûjtést és a kampánycélú adatkezelést, mivel ez személyes adatok kezelésével jár. A korábbi években azonban ezt többen elmulasztották. Ezzel kapcsolatban Péterfalvi Attila azt mondta, önmagában az, hogy a jelölt nem jelenti be a személyes adatok kezelését, még nem jelenti azt, hogy az adatkezelése nem jogszerû, feltéve, ha megfelel az adatkezelés törvényben rögzített elveinek. Ezért a bejelentés elmulasztását a NAIH nem szankcionálhatja, ugyanakkor minden esetben felhívja az érintett adatkezelõk figyelmét az erre vonatkozó törvényi elõírások betartására.
Megjegyezte: a jelöltek és jelölõszervezetek adatkezelési szándékának nyilvántartásba vétele jelentõs feladatot hárít a NAIH-ra, miközben a bejelentésre viszonylag rövid idõ, a mostani szabály szerint két hét áll rendelkezésre. Garanciális szempontból ezért lenne jó megoldás, ha az ajánlások gyûjtését csak a választási szerveknek kellene bejelenteni, és az adatkezelést a hatóság nem venné nyilvántartásba - mondta.
Péterfalvi Attila emlékeztetett rá: a választási nyilvántartási szabályoknak az volt az értelmük, hogy az esetleges visszaélések - például az, hogy más nevében gyûjtenek ajánlószelvényeket - kiküszöbölhetõek legyenek. Az ajánlószelvényekre épülõ régi ajánlási rendszerben emellett nagyon sok bejelentés érkezett az adatvédelmi biztoshoz, amelyekben az érintett állampolgárok arra panaszkodtak, hogy feltörték a postaládájukat, és elvitték az ajánlószelvényeket, illetve a személyes adataikat tartalmazó értesítéseket. Az ajánlószelvények és az értesítések eltulajdonítása lehetõvé tette mind a választás tisztaságát sértõ cselekmények elkövetését, mind pedig a személyes adatokkal visszaélést.
Az ajánlási rendszer azonban átalakult, és a régi problémákat a hatályos, ajánlóívre épülõ szabályozás megoldja - hangsúlyozta a NAIH elnöke, aki elõrelépésnek nevezte azt is, hogy egy választópolgár már több jelöltet is ajánlhat. Megjegyezte: az új törvény biztosítékot épített be az ajánlások gyûjtésével kapcsolatban is, amikor elõírta, hogy az ajánlásokat gyûjtõk nevét és aláírását is fel kell tüntetni az ajánlóíven. Ezáltal az ajánlás gyûjtése jobban nyomon követhetõ.
Az új választási eljárási törvény lehetõséget biztosít a választópolgároknak arra, hogy ha nem akarnak névre szóló kampányüzeneteket kapni, megtilthassák a központi nyilvántartásban megtalálható adataik kiadását a jelölteknek, jelölõszervezeteknek. (Korábban ezt csak a kereskedelmi célú reklámok esetében lehetett megtiltani). Péterfalvi Attila ezzel összefüggésben hangsúlyozta: ennek a jognak a biztosításával minden magyar választópolgár nyert.
Az MTI a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédõ szervezet aggályáról is kérdezte a NAIH elnökét. A TASZ szerint magában hordozza a választójog tömeges megsértésének lehetõségét az, hogy a központi és szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatos kérelmeket az elõzetes személyazonosítást megkövetelõ ügyfélkapu-hozzáférés nélkül is be lehet nyújtani az interneten. Péterfalvi Attila ezzel kapcsolatban kifejtette: kétségtelen, hogy az online ügyintézésben nehéz összeegyeztetni az ügyfélbarát megoldásokat az adatbiztonsági elvárásokkal, "de mindent összevetve a hagyományos módszerek is rejtenek magukban kockázatot".
A visszaélések lehetõségét nagyban csökkenti a kifogásolt esetben az, hogy a választási iroda csak akkor ad helyt a kérelemnek, ha abban az állami nyilvántartással megegyezõen adják meg a választó személyes adatait, ezeket pedig nagy valószínûséggel csak a választó ismeri - mondta.
Hozzátette: mindazonáltal a hatóság figyelemmel fogja kísérni a fejleményeket, és ha problémákat, visszaéléseket észlel, fellép a választópolgárok jogainak védelméért.
,
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!